KSH: tovább nőttek a beruházások a második negyedévben Nyomtatás
2017. szeptember 06. szerda, 00:00

A gép- és berendezésberuházások 21,1, az építési beruházások 32,5 százalékkal nőttek, ami az építkezések fellendülését mutatja az első negyedévi 25,2 százalékos ütem után.


A beruházási teljesítmény közel hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 29,3, a több mint egytizedét realizáló költségvetési szerveknél pedig 56,1 százalékos bővülés következett be az első negyedévi 26,2 százalékos ütemet követően.
A nemzetgazdasági beruházások 28 százalékát képviselő feldolgozóipar fejlesztései - már hatodik negyedéve tartó folyamatos expanzió folytatásaként - 9,2 százalékkal emelkedtek az első negyedévi kimagasló 26,7 százalékot követően. A legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a nagy súlyarányú járműgyártás területén növekedtek a fejlesztések.
A nagyobb súlyú területek közül a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt a legnagyobb mértékben, 76,7 százalékkal, elsősorban az uniós forrásból finanszírozott kerékpárút- és autópálya-építések, valamint közútfelújítások  következtében.
A harmadik legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek területén a beruházási volumene 10,2 százalékkal nőtt, a lakásépítések mellett a logisztikai és ipari célú bérbeadást szolgáló létesítmények építésében és az irodaház-fejlesztésekben egyaránt növekedés történt.
Az építőiparban, jórészt a termelés növekedésének hatására, 19,9 százalékkal nőttek a beruházások.
A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye - szintén másfél éve tartó bővülés után - ismét nőtt 14,4 százalékkal, mindenekelőtt az áruházláncok korszerűsítéseinek, felújításainak eredményeképpen.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a vendégéjszakák számának növekedésével párhuzamosan zajló hotelépítések és -felújítások járultak hozzá a leginkább a beruházási volumen 21,0 százalékos emelkedéséhez.
Elsősorban belföldi gyártású mezőgazdasági gépek beszerzései miatt 25,6 százalékkal gyarapodtak a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai.
Az EU-forrásból történő fejlesztések megindulása következtében az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások a nagyobbrészt közösségi finanszírozású területeken. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén megvalósult 94,3 százalékos növekedésben a határvédelemmel összefüggő ráfordítások is szerepet játszottak. Az oktatásban 43,0, a humán egészségügyi, szociális ellátásban 65,6 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit.
Az első fél évben a beruházások 25,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az építési beruházások 29,7 százalékkal, a gépvásárlások 21,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A feldolgozóiparban 16,6, az építőiparban 20,2 százalékos volt a beruházások féléves növekedése. Az oktatási beruházások 43,0 az egészségügyben 48,9 százalékos növekedését mérte a statisztika az első fél évben. (GRAFIKA)

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.