Pénz- az ősi "misztikus" téma Nyomtatás
2007. április 21. szombat, 19:26
ImageA pénz kezel minket, vagy mi kezeljük a pénzt

De tényleg, ki függ kitől?

Tényleg olyan misztikus? A pénz kezel minket, vagy mi kezeljük a pénzt? Mi a helytelen a pénzkezelés? Mi lenne akkor a helyes út a bőséghez?


 

Tényleg olyan misztikus dolog a pénz?

Sok ember számára a pénz önmaga is és témaként is megfoghatatlan. Nem igazán értik, hogy mi is a pénz, honnan jön és hová tart, miért van nekik túl kevés belőle, míg másoknak túl sok. A sok nem értés miatt azután hajlamosak az egész témakört túlmisztifikálni.
ImagePedig a pénz egyáltalán nem egy bonyolult dolog, sőt valójában könnyű megérteni. A pénz igazából egy bizalmon alapuló csereeszköz. A pénz segít abban, hogy ne kelljen árut árura cserélni, ne kelljen várnunk, ha asztalt gyártunk, és szalámit szeretnénk enni, hogy valaki, akinek szalámi készítő üzeme van, asztalt akarjon, és pont tőlünk. Azért bizalmon alapuló, mert bízunk abban, hogy a kapott pénzért később ugyanolyan értékben kapunk árut, mint amilyen értékben adtunk. Gondolom, most a kedves olvasó azt gondolja: „Abban aztán bízhatunk!”. De ez már egy másik téma (infláció).
A pénz tehát egy bizalmon alapuló csereeszköz, ami ráadásul az általunk előállított termékek, vagy kínált szolgáltatások értékét is méri. Ezek szerint minél több és értékesebb szolgáltatást vagy terméket tudunk eladni, annál több pénzünk lesz. Ez nem is olyan bonyolult, ugye?

A pénz kezel minket, vagy mi kezeljük a pénzt? De tényleg, ki függ kitől?

Sokszor halljuk ismerőseinktől, üzletfeleinktől, esetleg önmagunktól: „Megvenném…, kifizetném…, tényleg kellene már egy…, de sajnos most nincs pénzem.” Aha! Ebben az egyenletben most ki az okozó és ki a hatás? Hányszor hallottuk már a „Ha lenne pénzem…” vagy a „Ha több pénzem lenne…” kezdetű mondatokat. Bizony ekkor biztosak lehetünk benne, hogy a pénz kontrollálja az illetőt és nem fordítva.
De ha a pénz egy csereszköz, ami a termelésünk mennyiségét és értékét méri, akkor mi is kontrollál bennünket pontosan? Igen, a termelésünk mennyisége és értéke!

Ezek szerint, ha nagyobb céljaink vannak, amihez több pénz kell, akkor egyszerűen többet és értékesebbet kell termelnünk ahelyett, hogy panaszkodunk, és mindent a pénzre fogunk. A pénz csak egy eszköz, nem tud minket kontrollálni. Azért nem tudjuk megvalósítani a céljainkat, mert nem termelünk elég sokat és elég értékeset!
Termeljünk többet és értékesebbet, akkor több pénzünk lesz, amit majd mi kontrollálhatunk!

Mi a helytelen a pénzkezelés? Vajon miért nem jutunk egyről a kettőre, netán a százra?

Számtalan lehetőség van arra, hogy az ember helytelenül kontrollálja a pénzét, de én most két fő „stílust” fogok ismertetni.
ImageAz egyik módszer a „spórolós”. Bizonyára láttak már olyan embereket, akik egész életükben spóroltak, igyekeztek minél kevesebbet költeni, de mégsem lett soha annyi pénzük, hogy egyszer végre megvehessék azt, amire már régóta vágytak? Mi volt a hiba? Elfelejtették, hogy a költségek csökkentése soha sem fog több bevételt teremteni. Valójában egyre kevesebbet leszünk képesek termelni, ha csökkentjük a költségeinket. Az egyén például kevesebb és rosszabb minőségű ételt fog fogyasztani, ami miatt kevesebbet is tud majd dolgozni. Egy cég pedig nem fog megfelelő termelőeszközöket venni, ami miatt csökken a termékek minősége és mennyisége, valamint kevesebbet fog reklámra költeni, ami miatt kevesebb megrendelése lesz. Tehát a költségek csökkentése gyakran még szegényebbé tesz minket, ami miatt azután még keményebben kell spórolnunk, ami még kevesebb termeléshez és bevételhez vezet, ami…

ImageA másik módszer a „költekezős”. Gondolom, van néhány olyan ismerősük is, akik mindig jól keresetek, valahogy mindig magas bevételeket tudtak elérni, de valahogy mégsem látszik meg rajtuk, még sincs szinte semmilyük, mert mindig minden pénzt szinte azonnal elköltöttek mindenféle értelmetlenségre. Itt mi a hiba? Elfejtették, hogy a megtermelt bevételeket vissza kellene forgatni a termelésbe. Olyan dolgokat kellene vásárolniuk, amelyek még több termelést fognak okozni, nem pedig haszontanul elpazarolni a pénzt. Egy cég, amely luxusautókat vásárol a vezetőség minden tagjának, nem hiszem, hogy egyre többet fog termelni, sőt az amortizálódó termelőeszközök miatt inkább egyre kevesebbet, ami majd végül oda vezet, mint a spórolás (elszegényedéshez!).

De akkor mit tegyünk? Mi lenne a helyes út a bőséghez?

A helyes pénzügyi kontroll azt jelenti, hogy mint a „költekezős”, mi is időnk és figyelmünk 90%-át a termelésre helyezzük, hogy minél több bevételt teremtsünk (és nem a költségekre, mint a „spórolós”).
A költségekre csak 10% időt és figyelmet helyezünk, de nem úgy, mint a „spórolós”, hogy annyira kuporgatunk, hogy nem veszünk eszközöket és nem marketingelünk, de nem is úgy, mint a „költekezős”, hogy helikoptert veszünk a cégvezetőnek, hogy azután ne tudjunk nyersanyagot venni.
Nem! A megtermelt bevétellel kapcsolatban a spórolás is és a költekezés is helytelen. A helyes hozzáállás a „befektetős”.Image

Bevételeinket nem „költségekre” kell fordítani, hanem be kell fektetni. Minden befolyt forintot újra befektetünk cégünkbe. Befektetjük gépekbe, irodaszerekbe, marketingbe és munkaerőbe. De ahogy a bankár is bizonyítottan nyereséges vállalkozásokba fekteti a pénzt, nekünk is a bizonyítottan több termelést okozó eszközökbe, reklámba és munkatársakba kell befektetni bevételeinket. Ne vegyünk luxus, illetve haszontalan dolgokat és ne fizessünk nem termelő vagy a termelést nem elősegítő munkatársakat!

Kellemes gyarapodást!

Nagy Géza

Professzionális Konzultánsok Szövetsége

Kérdése van a cikkhez?
Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe. Minden, ami egy vezető, cégvezető, ügyvezető igazgató életében nélkülözhetetlen: a vezetőképzés alapjai, a cégvezetés feladatai, a humánpolitika, a tőzsde, az irodavezetés – összefoglalva gyakorlatban használható ötletek a vezetői munka minden részletéhez. A Lépéselőny Virtuális Irodaház olyan, mint egy cégvezető képző, egy gyakorlati vezetőképzés a cégvezetés részére, hogyan foglalkozzon cégével, hogy hatékony legyen és több profitot termeljen.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.