Iparkodó parkok Nyomtatás
2007. február 21. szerda, 19:42

Iparkodó parkok

A szűkös esztendők után, ha nem is a Kánaán jön el, de a jelenleginél mindenképpen jóval több támogatásra számíthatnak az ipari parkok fenntartói. A növekedés magyarázata: 2007-ben indul a második nemzeti fejlesztési terv.


Iparkodó parkok


A szűkös esztendők után, ha nem is a kánaán jön el, de a jelenleginél mindenképpen jóval több támogatásra számíthatnak az ipari parkok fenntartói. A növekedés magyarázata: 2007-ben indul a második nemzeti fejlesztési terv.


"Mindenképpen változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy fejlesztési források hiányában csak vergődik számos ipari park. A kormányzatnak is figyelni kell ezekre, hiszen napjainkban minden ötödik ipari foglalkoztatott valamelyik ipari parkban dolgozik" - nyilatkozta lapunknak Rakusz Lajos, az 1994-ben alakult Ipari Parkok Egyesület elnöke.


A parkok tisztán piaci viszonyok között jöttek létre - rendkívül szerény támogatással: 10 év alatt a költségvetés mintegy 20 milliárd forintot fordított létrehozásukra, ennek is kisebb része volt a központi támogatás. Az egy ipari parkra jutó fejlesztési forrás valójában csak a Horn kormány idején volt számottevő, ezt követően helyesebb, ha ösztönzésről beszélünk. Ezek a szervezetek ezért igen nehéz éveket tudnak maguk mögött. Cserébe viszont sokkal stabilabb, életképesebb szerveződések lettek a parkok, mintha jórészt állami támogatásból fejlődtek volna. A jelenlegi helyzetben azonban, amikor már nem csupán a mindenáron való munkahelyteremtés, hanem a magas hozzáadott érték előállítása a cél (követelmény) - az ösztönzők újragondolása szükséges. Nem a támogatás a kulcskérdés, ennél többről van szó: azok az innovációt segítő szervezeti, finanszírozási, jogi feltételek létrehozása szükséges, amelyekkel az EU fejlettebb országai magas szintű technológiát, versenyképes gazdaságot teremtettek.


Az idei támogatási lehetőségek - hasonlóan a tavalyihoz - szűkösök. 2006-ban várhatóan egymilliárd forint jut a központi költségvetésből, egészen pontosan a gazdasági minisztérium pályázati forrásaiból a parkokra. Sajnos az önkormányzatok anyagi forrásaira az idén már nem számíthatnak. Kivételes helyzet, hogy Komárom városa 500 millió forinttal járult hozzá a helyi ipari park fejődéséhez.


Az egyesület elnöke állítja: az ipari parkok fejlesztése 2007-től, a második nemzeti fejlesztési terv indulásától kap új lendületet. Akkortól ugyanis már uniós források is felhasználhatók a parkok támogatásánál. Az Ipari Parkok Egyesület igen aktív szerepet vállalt a II. Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában mind regionálisan, mind kormányzati szinten. Rakusz Lajos szerint valószínűnek tűnik, hogy az idei fejlesztési források jövőre egy nagyságrenddel magasabbak lehetnek. Ennek persze számos feltétele van: a parkok, mint vállalkozások hogyan tudnak pályázni, szolgáltatási téren milyen reális programot tudnak kialakítani, az innovációs pólusok kiépítésében milyen szerepet tudnak vállalni.


A bővülő brüsszeli források magyarázata, hogy az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal szemben fennálló lemaradását a kutatás-fejlesztés, illetve az innováció terén az EU mindenképpen csökkenteni akarja. Törekvése - a Lisszaboni Stratégia - jegyében az innováció, a növekedés meghatározó szerepet kap a fejlesztési források elosztásánál. Az unió ezért a kutatás-fejlesztésben élenjáró központokat segíti. Eredményeik alapján egyértelműen ilyennek tekinthetők a hazai ipari parkok jelentős része. A parkoknak nyújtott támogatás ezért nem minősül ablakon kidobott pénznek. A parkok között természetesen nagyok a különbségek az innovációs teljesítmények terén. Ezért meg kellene szüntetni azt a hibás gyakorlatot, hogy valamennyi parkot azonos módon kezelünk. Tudomásul kell venni, hogy vannak tudományos-, technológiai-, innovációs parkok, amelyek gazdasági szerepe más, ösztönzési rendszerünknek ezt figyelembe kellene venni, ehhez kellene igazodnia.


2005-ben az egyesület kezdeményezésére szakértői munka indult Brüsszelben annak felmérésére, hogy az ipari parkok miként segítik az újonnan csatlakozott országok ipari szerkezetének átalakítását. A tavaly decemberben zárult feltáró munka eredménye: az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalása szerint az ipari parkokat úgy kell felfogni, mint az európai integrált gazdasági irányvonalat megvalósító egyik legfontosabb eszközt, amelynek kiemelt prioritást kell kapnia. A vizsgált 10 ország közül hazánknak vezető pozíciója van. Jelenleg 179 park rendelkezik ipari parki címmel, ezek közül 140 teljesít olyan színvonalon, hogy azt sikeresnek nevezhetjük. A sikeresség kritériuma, hogy az alapinfrastruktúrák kiépültek, illetve legalább öt vállalkozás folyamatosan működik azon a területen. Az összes ipari parkban 2600 vállalkozás telepedett le, a foglalkoztatottak száma 150 ezer fölött van. Az itt előállított termékek hetven százalékát exportálják, ami azt jelenti, hogy a parkokban előállított termékek versenyképesebbek az országos átlagnál. Rakusz Lajos állítja: az ipari parkok ügye eddig jórészt helyi ügy volt, hiszen helyi kezdeményezések nyomán jöttek létre, helyi erőforrások mozgósításával. Eredményeik alapján azonban ezek a szervezetek nagyobb kormányzati figyelemre érdemesek. Higgyük el Brüsszelnek: gazdaságunk stratégiai pilléréről van szó. A most körvonalazódó, kormányzati fejlesztési terv már ezzel számol.


A hazai ipari parkokban egyre több a kis- és középvállalat. Természetesen a multik is megtalálhatók. Néhány példa az utóbbiakra: Sanyo, Elcoteq, Nokia, Suzuki, Bridgestone, Audi, Bosch, Alcoa-Köfém. A gazdasági minisztérium ma már azonban olyan multikat vár, akik nem az olcsó munkaerő, hanem szaktudás miatt telepednek le és magas hozzáadott értéket állítanak elő. Érdekes adat: tavaly 15 ipari park címet adtak ki, egy évvel korábban csupán egyet.


Tavaly az ipari parkokban működő vállalkozások árbevétele meghaladta a 4800 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az ország 2005-ös, 21 785 milliárd forintnyi nemzeti össztermékének 22 százalékát itt állították elő. Két érdekesség. A parkokban működő vállalkozások összárbevételének negyedét három ipari park - komáromi, szombathelyi, székesfehérvári - adja. A beruházások negyede két parkban - szentgotthárdi, esztergomi - valósult meg.


Az autópálya építéseknek köszönhetően megindult egy regionális kiegyenlítődési folyamat. Az eddig kedvezményezett Nyugat-Dunántúl mellett a befektetők kezdik felfedezni a keleti országrészt is. Először Észak-Magyarország dinamikus ipari parkjaiban, majd az M5-ös elkészültével, tehát 2005 őszétől a dél-alföldi Régióban is felgyorsult a fejlődés.


Imre Zoltán



A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe. Minden, ami egy vezető, cégvezető, ügyvezető igazgató életében nélkülözhetetlen: a vezetőképzés alapjai, a cégvezetés feladatai, a humánpolitika, a tőzsde, az irodavezetés – összefoglalva gyakorlatban használható ötletek a vezetői munka minden részletéhez. A Lépéselőny Virtuális Irodaház olyan, mint egy cégvezető képző, egy gyakorlati vezetőképzés a cégvezetés részére, hogyan foglalkozzon cégével, hogy hatékony legyen és több profitot termeljen.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.