Beszélgetés Schneider Tamással a SchneiderKoch vezető oktatójával.

 

Ön azt állítja, hogy a válság csak azokat érinti, akik nem törődnek pénzügyeikkel. Nem erős egy kicsit ez a megjegyzés? Hogyan érti ezt?
Az én alapvető hitvallásom, hogy a kockázatoktól nem megijedni kell, hanem kezelni kell azokat. Sokan a könnyebb utat választják, és mindenben/mindenkiben látják a bajok okozóját, de nem foglalkoznak azzal, hogy ők ezt miként tudnák kivédeni, vagy kezelni. Természetesen bosszantó, hogy pl. a nyugdíjbiztosítási alapom ma kevesebbet ér, mint egy évvel ezelőtt, de tudni kell, hogy ez hosszú távú befektetés, és ha a piacok emelkedni kezdenek, ezek a befektetések nagyobb hozamot fognak produkálni, mint a konzervatív állampapír befektetések. Sokan ott követik el a hibát, hogy most, a nyomott árfolyamokon inkább veszteséggel kiszállnak a befektetéseikből, és akciós betétbe teszik a maradék tőkéjüket. Ezzel két probléma is van: Egyrészt, már minimum tavaly ősszel lehetett tudni, hogy komoly válság van kialakulóban, tehát akkor kellett volna a kockázatosabb (pl. részvények) befektetésektől megszabadulni. Másrészt, ha már kiszállunk veszteséggel, akkor meg kell vizsgálni, hogy a mai körülmények között hol lehetne leginkább kamatoztatni a maradék eszközeinket.

A válság kialakulása előtt sem voltak mindenkinek befektetései, sőt inkább hitelből finanszírozták magukat (lakás, autó), aminek a megemelt törlesztéseit nem tudják fizetni. ők most mit tudnak tenni?
Sajnos ez egy

komolyabb probléma, hiszen aki most nem tudja finanszírozni a hiteleit, valószínűleg nem megfelelően mérte fel a pénzügyi helyzetét a hitelfelvétel pillanatában, és túlvállalta magát. Természetesen ez is több tényezőből áll össze, de ha mindenki őszintén gondol vissza a saját akkori helyzetére, talán belátja, hogy van ebben valami. De, hogy a kérdésre válaszoljak, ebben a helyzetben is találhatunk megoldást. Természetesen a hitelt nyújtó banknak sem érdeke, hogy az ügyfél ne tudja fizetni a hiteltörlesztést, és manapság nagyon is hajlanak a kompromisszumos megoldásokra, csak nem szabad homokba dugni a fejünket, hanem meg kell keresni a Bankot a megoldás reményében. Ez több irányú is lehet. Hallottam már, hogy a bank hajlandó néhány hónapig szüneteltetni a beszedést, vagy hosszabb futamidőre módosítani a szerződést, ami által csökken a havi törlesztés. Esetleg ezeknek a megoldásoknak a kombinációja, de hangsúlyozom a fontos, hogy kommunikáljunk a Bankkal, mert neki is az az érdeke, hogy a szerződések megmaradjanak, hiszen ha kényszerértékesítésre kerül sor, akár ingatlan, akár autó esetében, a befolyt összeg nem fedezi a hitel aktuális tőkerészét.

Azok, akiknek van némi megtakarításuk a hiteleik mellett, mégis milyen irányba induljanak, hogy a jó megoldást megtalálják?
Látja, ez a jó kérdés, ez a pozitív gondolkodás, amit mindenkinek el kellene sajátítania, hogy elkerüljük az anyagi-egzisztenciális nehézségeket. Manapság rengeteg lehetőségünk van, hogy megtakarításainkat fialtassuk, csak nyitottnak kell legyünk az új ismeretek befogadására, és meg kell találnunk az információt. Az első adottság, de tudatosan is kialakíthatjuk magunkban, hogy figyelünk minden új információt. A második: a megtalálás, az Internet segítségével ma már nem művészet, csak arra kell figyelnünk, hogy olyan irányba keresgéljünk, amit a szívünkhöz közel állónak érzünk.

Mondana konkrét példát?
Én például gyerekkorom óta szeretek pénzzel foglalkozni, a kedvenc játékom a „Gazdálkodj okosan!” volt, ezért amikor megismerkedtem a tőzsde világával, tudtam: nekem a pénzpiacon a helyem. Most, így közel másfél évtizedes tapasztalat után találtam meg a helyem ezen a piacon belül, és úgy gondolom – és ez a fontos – tudok másoknak segíteni a tapasztalataim átadásával.

Mégis, mit javasol, pl. annak, aki eddig befektetési alapban, esetleg részvényekben tartotta a pénzét, és veszteséggel eladta azokat?
Ha valaki már rendelkezett ilyen típusú befektetéssel, akkor már legalább az érdeklődése megvan a piac irányába, és ez az első lépés! Nekem a hitvallásom, hogy inkább megtanulok pecázni, mintsem, hogy halat kérjek valakitől. Ezt a pénzpiacra is le tudom fordítani, hiszen sokan csak betették a pénzüket valamilyen befektetési eszközbe, de sokszor nem is voltak tisztában annak a tulajdonságaival. Én azt mondom, mielőtt befektetünk ismerjük meg az adott piacot, és ha már megismertük, sokkal hatékonyabb, ha magunk kezeljük befektetéseinket! Erre nagyon jó eszköz lehet például az online bankközi devizapiac.

Ez nem csak a bankok közötti piactér? Hogyan kerül oda egy magyar kisbefektető?
Ma már lehetőség van egy bankon, vagy brókercégen keresztül kereskedni ezen a piacon. Ez a nagy Bankoknak is jó, hiszen a sok kisbefektető növeli a piac likviditását (forgalmát), és nem kell feltétlenül több millió dolláros üzleteket kötnie. Ha valaki be akar lépni erre a piacra elegendő egy számítógép, amire letölti az adott cég szoftverét, és már bent is van a piacon! Természetesen némi tőke szükséges hozzá, de ez is szinte elhanyagolható, hiszen ismerünk olyan brókercégeket, akik már néhány százezer forinttal is nyitnak számlát.

Nem nagy bátorság egy ilyen piacra belépni?
Én úgy gondolom, hogy ez a legbiztonságosabb részpiac a pénzpiacokon belül, abból a szempontból, hogy itt a legnagyobb a forgalom, minimális költséggel lehet kereskedni, a nap bármely percében elérhető, és még a leggyorsabb is, hiszen egy gombnyomásra lehet üzleteket kötni, nem kell telefonálni, vagy várni amíg egy megbízás teljesül . Te rmészetesenittis nagy árfolyammozgások vannak, de ezt lehet kezelni megfelelő technikákkal.

Ismertetne ezek közül néhányat?
Erről egy álló hétig tudnék beszélni, de néhány szóban, annyit mondhatok, hogy léteznek tanulható stratégiák, amiket magam is oktatok, de ezekhez mindig hozzá kell rendelni a saját kockázattűrő képességünket, és anyagi lehetőségeinket.

Ön csak oktat, vagy kereskedik is ezen a piacon?
Természetesen kereskedem is, hiszen úgy gondolom, hogy ez az a terület, ahol nem lehet úgy oktatni, hogy az ember ne tapasztalja meg a saját bőrén a piaci folyamatokat.

Mégis, ha valaki ezen a piacon szeretne befektetni, mennyi idő kell, hogy sikeres legyen?
Nem szükséges hozzá több éves tanulmányi idő, ha megvan a megfelelő affinitása. Mondok egy példát: Egy hallgatónk részt vett a tanfolyamunkon, úgy, hogy előtte semmilyen ilyen típusú ismerete nem volt. Kereskedelmi vállalkozást vezetett, és a számítógép programmal is ismerkednie kellett. Az első három hónapban a tanfolyam elvégzése után - személyes konzultációk alkalmával, és egy gyakorló szoftver segítségével - közösen kialakítottuk a neki leginkább megfelelő kereskedési metodikát, annak szabályrendszerét, és azóta több száz üzletet kötött, nagyon szép eredménnyel.

Ezek szerint bárkiből sikeres devizakereskedő válhat?
Valószínűleg nem mindenki lesz ezen a piacon sikeres, de ha valakiben megvan a megfelelő hozzáállás, kitartás, türelem, és képes elfogadni a piaci törvényszerűségeket, nagy eséllyel indul a siker felé vezető úton!

Gujics Ottó