A Bajnai-csomagként meghirdetett intézkedések közül az állami vállalatvezetők fizetésének és a kormánytagok bérének csökkentése, a devizahitelesek megsegítése, valamint a személyi jövedelemadó mértékének csökkentése talált a leginkább kedvező fogadtatásra a lakosság körében. Ezzel szemben a szociálpolitikai lakástámogatás megszüntetése, a családtámogatási rendszer szűkítése és a nyugdíjkorhatár emelése számítanak a legfőképpen népszerűtlen lépéseknek. Az emberek négytizede szerint az új kormány tervezett intézkedései elősegítik a gazdasági válságból való kilábalást, öttizede viszont szkeptikus ebben.

 

Ugyanakkor másfélszer annyian gondolják, hogy a program hosszú távon javítani fog az ország helyzetén, mint ahányan romlásra számítanak, bár azok aránya a legjelentősebb, akik szerint a csomagnak nem lesz érdemi hatása - ez derül ki a Szonda Ipsos által április 21-én végzett országos, 1000 felnőtt magyar lakos megkérdezésével készült közvélemény-kutatásából. A telefonon megkérdezettek összességében reprezentálják a népesség egészét.

A Bajnai-kormánynak a közvélemény által leginkább támogatott intézkedései - egy 1-től 5-ig terjedő skálán – 4 és 4,3 közötti átlagértéket kaptak. E kedvezően minősített intézkedések sorába tartozik az állami vállalatok vezetőinek bércsökkentése, a miniszterek fizetésének 15%-os lefaragása, a miniszterelnök 1 Ft-os havi fizetése, a munkanélkülivé váló devizahitelesek törlesztésének átmeneti felfüggesztése és a személyi jövedelemadó mértékének csökkentése. A devizahitelesek támogatása is relatíve kedvező fogadtatásra talált: 3,8-es átlagot kapott az a terv, miszerint ha a hitelek havi törlesztőrészlete egy bizonyos összeg fölé emelkedik az árfolyam-ingadozás miatt, csökkenjen a törlesztőrészlet a futamidő hosszabbodása mellett. A kérdezettek inkább helyeslik a munkáltatói járulék 5%-kal való csökkentését (3,6-os átlag), illetve bizonyos forgalmi cikkek (alkohol, cigaretta) jövedéki adójának 5-6 százalékkal való emelését (3,4).

A közepesnél valamivel kisebb a támogatottsága a 13. havi fizetések eltörlésének a közszférában (2,8-es átlag), ennek megítélése függ az érintettségtől: a köztisztviselők és a közalkalmazott elutasítják ezt a kormányzati szándékot (1,9). Ugyancsak közepes körüli az elfogadottsága az áfát érintő változtatásoknak, és az adókedvezmények szűkítésének (2,8). A viszonylag népszerűtlen intézkedések közé tartozik a 13. havi nyugdíj eltörlése, a MÁV állami támogatásának, a gáz- és távhőtámogatás mértékének csökkentése, valamint az ingatlanadó bevezetése (2,3-2,4-es átlagok). A családi pótlék összegének befagyasztása, a GYED időtartamának csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése és a szocpol eltörlése egyértelműen és az érintettségtől szinte függetlenül elutasítást váltanak ki a közvéleményből (1,7 és 1,9 közötti átlagok).

A népszerűtlen intézkedések ellenére is nagyobb azoknak az aránya (34%), akik szerint a Bajnai-kormány tevékenysége hosszú távon javítani fog az ország helyzetén, mint azoké, akik szerint rontani fog (22%). A relatív többség, az emberek 39%-a viszont nem vár érdemi változást az új kormány beharangozott lépéseitől. Az emberek megosztottak abban a kérdésben, hogy az intézkedések megvalósulása enyhíteni fogja-e a gazdasági válság magyarországi hatásait: 42% szerint igen, míg 49% szerint nem. A csomagtól kedvező hatásokat remélő 42% jóval meghaladja a kormánypárti szavazók jelenlegi arányát, ugyanis a pártállásukban bizonytalanok közel fele és a Fidesz-tábor háromtizede is osztja ezt a véleményt. Összességében azonban hatnak a szavazókra a pártpolitikusok érvei: a Fidesz szavazóinak kétharmada szerint a javasolt intézkedések nem fogják enyhíteni a válságot, az MSZP-sek héttizede úgy értékeli, hogy a Bajnai-csomag kedvezően befolyásolja az ország gazdasági állapotát.

Forrás
Szonda Ipsos