„A változás szele” (The winds of change) című kutatás során a KPMG kétszáz energetikai felsővezetőt kérdezett meg világszerte a jövőbeli ügylet-aktivitásokat és a recesszió piacokra kifejtett hatásait elemezve.
A jelentésből kiderül, hogy a bőkezű állami támogatásoktól indíttatva, a megkérdezettek 42%-a jelölte meg az USA-t annak az országnak, ahol elsősorban be kíván majd fektetni, melyet India követ második legkedveltebb befektetési célpontként 24%-kal. Amerikai politikai közlemények a zöld beruházások kezdeményezésével kapcsolatban, más nemzetközi kötelezettségvállalások alapjául is szolgáltak, mély hatást gyakorolva a globális energia piacra, melynek megalapoz az, hogy a megkérdezettek 63 %-a szerint a támogatások növekedésére lehet számítani. Habár néhány nagyobb európai energiavállalat akadályoztatva érzi magát a pénzügyeken túl a tervezés és a hálózathoz való hozzáférés régóta meglévő nehézségei miatt is, az USA kormányzatának elkötelezett élénkítő lépései potenciált teremtenek egy jövedelmezőbbé váló piaci környezet kialakulásához. Érdekes módon az európaiak 81%-a hisz abban, hogy Barack Obama eleget tesz majd a környezetvédelmi vállalásainak, szemben ezzel az amerikaiaknak csupán 51%-a vélekedik így.
Eredmények „A változás szele, avagy Vállalati összeolvadások a megújuló energia piacán” című KPMG tanulmányból:
•A megkérdezettek 78%-a hisz abban, hogy a megújulóenergia-projektek a gazdaságilag életképes irányba fejlődnek majd;
•63% jósolja kormányzati támogatások növekedését, (összehasonlításképpen tavaly 37% vélekedett így);
•Az iparág továbbra is a bevált technológiáknak kedvez: több mint 60% véli, hogy a szárazföldi szél és a napenergia több mint 5 %-kal növekedhet 2009-ben, míg mindössze 38% számol hasonló mértékű növekedéssel a tengerre telepített szélparkokból származó energiát illetően, illetve 19% a tengeri technológiákkal.
•A válaszadók 42%-a tervez beruházásokat az Egyesült Államokban, 24%-a Indiában, 22%-a Kínában, 21%-a pedig Kanadában. (Egy válaszadó több országban is beruházhat.)
•44% szerint a Koppenhágai Konferencia – melynek célja, hogy biztosítsa a Kyoto-i Egyezmény folytatását – jelentős áttörés lesz, és a befektetések növekedését fogja előidézni. Velük szemben 18% nem ért egyet ezzel az állítással.
A megújulóenergia-szektort igen érzékenyen érintette a gazdasági válság. A megújuló energiákkal foglalkozó társaságok NEX indexe 65%-ot esett 2008 januárja 2009 márciusa között. (Jelentős részük 2008 utolsó negyedévében következett be).
A jelentés szerint a befektetések volumene láthatóan megváltozik, és a több milliárd dolláros üzletek kora letűnőben van már, legalábbis rövidtávon. Közel négyszer annyi válaszadó érvel ezen méretű üzletek csökkenés mellett, mint azok, akik növekedésre számítanak. Továbbá, kevesebb mint a vállalatok 24%-a tervez 100 millió dollárt meghaladó befektetéseket megújuló energia területén, fúziókra és felvásárlásokra fordítani a következő 12 hónapban, szemben a tavalyi 39%-os eredménnyel.
A recesszió drámaian megváltoztatta az üzletkötési-térképet, melynek a legfőbb nyertesei láthatólag a nagy közüzemi szolgáltatók és az energiavállalatok, amelyek eléggé jól pozícionáltak ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak bármelyik lehetőségből. A stabil mérlegek és a hitelezőkkel kialakított hosszú-távú kapcsolatok hiánya sok kisebb fejlesztőt hátrányos helyzet elé állított. A megkérdezett kisebb vállalatok (500 millió dollárnál kisebb éves bevétellel) 70%-a ítéli a finanszírozást nehezebben elérhetőnek, mint egy évvel ezelőtt, míg a nagyobb vállalatoknak 57% nyilatkozott így.
A válaszadók a kockázati-tőke alapok aktivitásának a visszaesését, illetve az infrastrukturális és magántőke alapok visszaesését prognosztizálták. A KPMG kutatása arra világít rá, hogy míg harmadik személyek finanszírozásai nehezen biztosíthatónak bizonyulnak majd, a nagy energiavállalatok, erős mérleget felmutatva igen jó pozíciókkal rendelkeznek alkalmi ügyletek megkötéséhez.
A gazdasági lejtmenet tényszerű konzekvenciái a vállalati fúziók tekintetében:
•58 % tervezi a tervezett, illetve a beindított projektek jelentős megnyírbálását a gazdasági lassulás miatt;
•58 % nyilatkozta, hogy kevesebb, mint 50 millió dollárt költenek idén összeolvadásokra;
•A válaszadók 55%-a számít a fizetési késedelmek, vagy bizonytalan teljesítések megsokszorozódására;
•A nagyvállalati (10 milliárd USD éves
bevétel felett) vezetők 57%-a ítélte úgy, hogy a bevételek nehezebben behajthatónak, míg a kisebb vállalatok (500 millió USD eves
bevétel alatt) 70%-a vélekedett hasonlóan.
Kiss Péter a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális vezetője emlékeztetett arra, hogy a megújuló erőforrásokból származó energia hasznosításának fejlesztése és elterjesztése az Európai Unió fő célkitűzései között szerepel, melynek érdekében az EU 2020-ra a megújuló energiahordozók részarányát 20%-ra kívánja növelni saját energiatermelésén belül.
„Számba véve azokat a különféle tényezőket, amelyek ma Közép-Kelet-Európában a megújulóenergia-termelés fejlesztési kilátásait meghatározzák, kétségtelen, hogy a pénzügyi válság okozta gazdasági lassulás komoly gátja a megújuló projekteknek. A pénzintézetek kockázatvállaló képessége jelentős mértékben csökkent, a finanszírozók egyre óvatosabban mérlegelik, milyen projekthez adják a pénzüket. A bankok a korábban tapasztalható hitelkihelyezési kényszert követően, most a kereskedelmileg stabil projekteket keresik, és a megújulók – melyek köztudottan „drágábbak” a hagyományos, fosszilis alapú energiatermelési módoknál, s mindemellett csak állami támogatás mellett életképesek –, most különösen hátrányos helyzetbe kerültek,” tette hozzá a szakember.
Kiss Péter szerint az országban rejlő megújuló potenciált, a villamosenergia-piac méretét, az EU-s célkitűzések és a jelenlegi megújuló részarány közötti különbséget, valamint az elérhető támogatást egyaránt figyelembe véve jelenleg a legvonzóbb befektetési célpontok szél-, biomassza-, víz-, és földhőenergia-hasznosítás szempontjából Románia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Bulgária.
„A megújuló energiák alkalmazása hozzájárul az ellátásbiztonság növeléséhez, ugyanis saját országunk területén meglévő erőforrásból előállított energiát hasznosítunk. Emellett alkalmazásukkal változatosabbá válik energiamixünk, valamint lehetőséget teremtenek primer energiahordozóink forrásdiverzifikációjára is, hiszen vásárolhatunk áramot, vagy villamos energia hazai előállításhoz szükséges (bio)üzemanyagot másik, szintén EU-s tagállamtól, ezzel csökkentve energiafüggőségünket a politikailag kevésbé kiszámítható szállítóktól. Végezetül, ám nem utolsó sorban, a megújulók hasznosságának megítélésekor figyelembe kell venni, azokat a pozitív externáliákat, amelyek össztársadalmi hasznosságukkal - úgymint munkahelyteremtés, kutatás- és fejlesztési (K+F) tevékenység felfutása, valamint egészségesebb, élhetőbb környezet - jelentős értéket képviselnek, amelyek túlmutatnak a finanszírozhatóság és a megtérülés kérdéskörén,” mutatott rá Kiss Péter.
Forrás
KPMG Hungária Kft.
