Vezetői fizetések Nyomtatás
2009. október 15. csütörtök, 03:00

valami_1Vezetői fizetések  


„Milliós végkielégítések”, „nyilvánosságra hozott topmenedzseri jövedelmek”, „igazgatótanácsi tagok díjazásai”, „felügyelo bizottsági munkák ellenértékei”, „elozetes letartóztatásban lévo tisztségviselo több milliós jövedelme” – hetek óta ilyen és ehhez hasonló témák uralják a magyar sajtót. Ennek fényében különösen érdekes a Merces (www.merces.hu) legújabb összehasonlító kutatása, ami hazánk piaci és közszférában dolgozó vezetoinek jövedelmét veti össze két szomszédos ország adataival. A különbözo szempontok szerinti elemzés néhol kimondottan meglepo eredményekkel szembesíti az olvasót.


Jean-Sébastien Monzani felvétele

A Merces (www.merces.hu) munkaerő-piaci honlap szakértői kéthetente adnak közre kutatási adatokat, abból kiindulva, hogy a vállalati protokoll még a közvetlen kollégák körében sem teszi lehetővé a való munkabérről folytatott diskurzusokat. (Bár semmi nem tiltja, a magyar szokásrend alapján mégsem illoő ezeket a kérdéseket firtatni). A témával foglalkozó, komolyan vehető fórumok korábban nem léteztek, ezért kellett létrehozni az aktív Állás Fórumot , a munkapiaccal összefüggő vélemény- és tapasztalatcsere érdekében, amit az álláskeresők és a szakmai véleményformálók ma már egyaránt igénybe vesznek. Ugyancsak a Merces-nek köszönhető, hogy objektívan összehasonlíthatóvá vált az azonos régióban, azonos beosztásban, szakmában eltöltött évek számában egymáshoz közel eső és hasonló tapasztalatokkal rendelkező kollégák bérezése. Megválaszolható az a kérdés is: „elég jól keresek a saját szakmámban?” A Merces bérinformációs felmérései által kiküszöbölhető a megpályázott állás elveszítése – a munkáltatók által túlzottnak tartott, vagy az irreálisan alacsony bérigény okán.
Az olvasók el tudnak igazodni az egyes ágazatokban való munkavállalás anyagi vonatkozásait illetően, s az is mérlegelhetővé vált: milyen fizetésbeli eltérések adódnak bizonyos iskolai végzettségek megszerzése után.
Az egyre népszerűbb és ismertebb fizetés-összehasonlító portál (www.merces.hu) adatbázisa naponta frissül.

A legutóbbi kutatás során 90.513 ember fizetéseit vizsgálták meg. A kutatók 32.936 önéletrajzban megjelölt „elvárt bért”, és 16.033 különbözo állásajánlat bérinformációit is figyelembe vették.

A hazai tulajdonú magánszféra, a külföldi tulajdonú gazdasági társaságok és az állami tulajdonban lévő cégek vezető pozícióinak összesítésével kapott adatok szerint a Csehországban dolgozó cégvezetok átlagjövedelme havi bruttó 801 ezer- Ft-nak felel meg, Szlovákiában ez az átlag 666 ezer forint, míg Magyarországon csupán 585 ezer forint.
(A jelen kutatási összefoglalóban az átlagfizetéseket forintban adtuk meg, az Eurót 270 Ft; a cseh koronát pedig 10,7 Ft árfolyamon számoltuk át. A Szerk.).

A kutatás eredményei alapján Magyarországon a belföldi magántulajdonban lévő vállalatok cégvezetőinek munkáját értékelik legkevésbé a három szféra közül: az ő havi átlagbérük 443 ezer forint; ami néhány tízezerrel elmarad az állami tulajdonú cégeket irányítók átlagfizetésétől, 478 ezer forinttól, és alig 55%-a a külföldi tulajdonú cégek első emberei átlagjövedelmének, havi 796 ezer Ft-nak.

Az azonos szférák nemzetközi összehasonlítása során a magyarországi állami szféra vezetői a dobogó legfelso fokára ugranak, mert átlagjövedelmük, igaz, csak kevéssel, de megelőzi szlovák vezető társaik átlagbérét (470 ezer forint), és majdnem 20%kal több mint cseh vezető kollégáiké (375 ezer forint).
A hazai tulajdonú cégek vezetői a szomszédokkal történő összevetésben sem „vigasztalódhatnak”: havi átlagbérük csak 84%-a szlovák társaikénak (525 ezer forint), és csupán 69%-a a csehországi vezetőkének (634 ezer forint).

A külföldi tulajdonú vállalatok vezető pozícióiban elért átlagjövedelmeket tekintve azt mondhatjuk, leginkább Csehországban éri meg ilyen jellegű felelősséget vállalni: az átlagjövedelem itt meghaladja az 1 millió forintot (1 millió 25 ezer forint), míg Magyarországon mintegy 23%-kal kevesebb, 796 ezer forint ez az átlag, Szlovákiában néhány ezerrel még kevesebb, 789 ezer forint.
A különbözo felsővezetői pozíciók összehasonlítása a gazdasági szférák és országok között azt mutatja, hogy szinte valamennyi pozíciót tekintve Csehországban érhető el a legmagasabb átlagjövedelem. A belföldi magántulajdonú cégek ügyvezető igazgatói például átlagban kétszeresét keresik magyarországi társaiknak (640 ezer forint vs. 339 ezer forint). Ugyanebben a szférában a felmérésben részt vevő marketingigazgatók havi átlagbére még jelentősebb különbséget mutat: Csehországban az átlag 829 ezer forint, Magyarországon 385 ezer forint, a szlovák kollégák átlagbére 485 ezer forint.

Forrás:
PR Herald
www.prherald.hu



A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe. Minden, ami egy vezető, cégvezető, ügyvezető igazgató életében nélkülözhetetlen: a vezetőképzés alapjai, a cégvezetés feladatai, a humánpolitika, a tőzsde, az irodavezetés – összefoglalva gyakorlatban használható ötletek a vezetői munka minden részletéhez. A Lépéselőny Virtuális Irodaház olyan, mint egy cégvezető képző, egy gyakorlati vezetőképzés a cégvezetés részére, hogyan foglalkozzon cégével, hogy hatékony legyen és több profitot termeljen.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.