Meddig fejlődhet a gazdaság?

Az erőforrások kihasználásáról

Most induló, háromrészes cikksorozatunkban górcső alá vesszük az energiagazdálkodás jelenét, a fenntartható fejlődés irányelvéhez kapcsolódó legfontosabb kritériumokat, majd azokat a forrásszerzési lehetőségeket, melyek segítségével vállalkozásunk mindennapjaiban is megvalósíthatjuk a hatékony energiagazdálkodást – ami kiemelt szerepet játszik az Európai Unió célkitűzései között. 

A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, ami kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét arra, hogy kielégítsék a saját igényeiket. Az egyik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le a sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.

Többek számára a téma szoros kapcsolatban látszik állni a gazdasági növekedésnek azon igényével, hogy lehetővé tegye a gazdaság hosszú távú növekedését anélkül, hogy a természeti előforrások túlhasználatának a hosszú távú fejlődés látná kárát mondván a Föld erlőforrásai végesek. Ez is magyarázza azt a tényt, hogy a környezeti fenntarthatóság korunk egyik legnagyobb jelentőségű felismerése.A változások csak egy fenntartható gazdaság megvalósítása esetén lehetnek tartósak. A fenntartható gazdaság képes új erőforrásokat mozgósítani, így lehetséges az erőforrások bővítése is. A társadalom és a gazdaság világszerte nem képes az alapvető igényeket sem kielégíteni. Energiagazdálkodás általános irányelvei az EU-ban

Az Európai Tanács 2000. márciusában Lisszabonban kinyilatkoztatta, hogy az EU új stratégiai célja az elkövetkező évtizedre az, hogy az EU a legversenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú gazdasági térséggé váljon a világon, fenntartható gazdasági fejlődés megvalósításával, több és jobb minőségű munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézió megteremtésével. Jelen technikai fejletségi szintünkön a gazdasági növekedés automatikusan energiafelhasználás növekedést eredményez. Európában 600 gigawatt energiatermelő kapacitás van, ami 1250 paksi erőműnek felel meg. Az elemzők szerint 2030-ig, ha minden marad a régiben, akkor a jelenlegi növekedési trendek szerint ezt 900 gigawattra kell majd növelni. Sokak szerint ez csak akkor fenntartható, ha időközben valamilyen 'energetikai forradalom' következik be. Ez kicsit az ipari forradalomhoz hasonlatosan egy műszaki, technikai áttörést jelentene és a mainál sokkal hatékonyabb energiafelhasználást eredményezne. Ezért a lisszaboni folyamat fenntartható gazdasági növekedési céljának elérésében kiemelt szerepet kap a megújuló energiaforrások (Renewable Energy Sources - RES) részarányának növelése. Ezen források alatt a biomasszát, a víz-, a szél-, a nap- és a geotermális energiát értjük.
Hazánkban az elmúlt években az energiapolitika szerves részévé vált a megújuló energiaforrások használatának elősegítése. 1997. decemberében Magyarország is aláírta a Kiotóban megtartott COP-3 konferencián elfogadott üvegházi gázkibocsátás-korlátozási jegyzőkönyvet, melyben 6%-os szén-dioxid egyenérték kibocsátás-csökkenést vállaltunk a 2008-2012 közötti időszakra, az 1985-87-eshez képest.
Ezen üvegházgázok közé tartozik még a szén-dioxidon kívül a metán, a nitrogén-oxidok, valamint két freongáz. Ez a vállalás országunkra jogilag kötelező, be nem tartása büntethető. A jelenlegi hasznosító technológiák még nem alkalmasak arra, hogy a megújuló energiahordozók teljes mértékben helyettesítsék a hagyományos energiaforrásokat, de igen nagymértékben csökkenthetik a felhasználási ütemüket, és a hasznosításukkal járó környezeti károkat.

Biogáz-erőmű
Az Európai Unió energiapolitikai célkitűzése, hogy 2010-ig a megújuló energia-felhasználás jelenlegi (átlagos) 5,3%-os részarányát 12%-ra, a megújuló energiával termelt villamos energia részarányát 22,1%-ra kívánják növelni. Magyarországon a megújuló energia felhasználás az összenergia-felhasználáson belül mindössze 3,6%, amely jelent?ľsen elmarad a gazdaságosan kiaknázható potenciáltól, és nemzetközi összehasonlításban is alacsony. Hazai viszonylatban az összes megújuló energiafelhasználás 72,5%-át a tüzifa teszi ki. A geotermikus 10,3%-ot, a vízenergia 1,9%-ot, a növényi és egyéb szilárd hulladékok 10,9%-ot, a hasznosított napenergia 0,15%-ot ad az összesbe. A szeméttelepi biogázból, a települési szennyvizekből nyert biogázból és a kommunális szemétégetésből 2,75% származik.Riasztó adat, hogy Magyarországon az energiapazarlás a legjóindulatúbb becslések szerint is másfélszer magasabb, mint az Európai Unió fejlett országaiban. Ezért az energiatakarékos gondolkodásmód elterjesztése sürget?ľen aktuális feladatunk. Ez egyaránt vonatkozik az ipari szektorra és a fogyasztókra. 41,8 milliárd forint jut a következő években középületeink energiafelhasználásának modernizációjára és a távhő-ellátás korszerüsítésére. Minden egyes, e célra fordított forint többszörösen térül majd meg. Rövid távon behozza az árát, hosszú távon pedig a ránk következő generációk életminőségére is hatással lesz. De szokásaink változásával mérséklődik hazánk importfüggősége, azaz a kiszolgáltatottság érzése is.Rencsisovszki Beatrix
Energetikai és környezetvédelmi szakért?ľ

Forrás: Árindex Kft.

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőinkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →