| Okosban oldják meg az informatikát a kis cégek |
|
| 2016. szeptember 30. péntek, 00:00 |
|
Az alapszintűnek tekinthető digitális megoldásokat széleskörűen alkalmazzák, a professzionális infokommunikációs szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel kevésbé vagy egyáltalán nem élnek a magyar kkv-k. A magyarországi kis- és középvállalkozások döntő többsége még mindig csak árbevétele kevesebb, mint egy százalékát fordítja infokommunikációra – mondta Lakatos Péter , a Magyar Telekom kis- és középvállalati szolgáltatásaiért felelős vezérigazgató-helyettese egy sajtóbeszélgetésen. Az alapszintűnek tekinthető digitális megoldásokat széleskörűen alkalmazzák, a professzionális infokommunikációs szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel kevésbé vagy egyáltalán nem élnek. Egyebek között ez derül ki a Telekom megbízásából, a BellResearch által végzett friss kutatásból – mondta Árvai Gergely, az IT-szolgáltatások marketingmenedzsment ágazatvezetője. Az adatokból kiderül, hogy a növekedéshez valójában a tudás hiányzik: a digitalizációval való lépéstartást kevesen sorolják a fontos kihívások közé.
A felmérés eredményei szerint a magyar vállalkozások többsége mégis „okosban oldja meg” az informatikát – fogalmazott Árvai - , vagyis az IT üzemeltetést a vállalkozások nagy többsége házon belül oldja meg, kisebb vállalkozások esetében a cégvezető végzi, míg nagyobb KKV-cégek esetében már van dedikált informatikai vezető vagy munkatárs. A reprezentatív kutatásból az is kiderül, hogy valójában a magyar KKV-k működése offline, bár a legalapvetőbb online módok terjednek, de a professzionális online lét még nem. A cégek kevesebb, mint felének van saját internetes honlapja, de csak a vállalkozások egyharmadának van Facebook-oldala. A KKV-k körében az alapvető felhő szolgáltatások ismertek, a társaságok 15 százaléka használja ezeket és a felhő-szolgáltatásokra fordított kötés dinamikusan nő. A cégek tehát – a biztonság terén - egyre kevésbé félnek a felhő-szolgáltatásoktól. Ugyanakkor a professzionális, komplex felhő-szolgáltatások elfogadottsága és használata még továbbra is alacsony. A magyar KKV-k digitális ellátottsága, illetve az ilyen megoldások használta kapcsán az mondható, hogy a pohár felég üres-félig tele, de folyamatosan telítődik – mondta Árvai. E téren a magyar KKV a középmezőnyben van, a régióban pedig nem állunk rosszul – fogalmazott Lakatos. A Telekom összefogott a Mollal, az E2 Hungary Zrt –vel (ez utóbbi a MET Holding AG és a Magyar Telekom Nyrt. vegyesvállalata) – és a Telekom KKV-ügyfelei kedvezményesen szerezhetnek be üzemanyagot, áramot és gázt – jelentett be Lakatos Péter. Magyarországon körülbelül 255 ezer KKV van, ők 2,1 millió főnek adnak munkát. A Telekom 30 ezer közepes, és 170 ezer kisvállalkozással áll üzleti kapcsolatban. A Telekomnak háromezer KKV-beszállítója van. A magyar KKV-k tavaly összességében 225 milliárd forint értékben vettek igénybe távközlési és informatikai szolgáltatásokat. Forrás: Világgazdaság Online Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |