Rövidül a céges feketelista Nyomtatás
2017. április 28. péntek, 00:00

Nyolcezerrel kevesebb késedelmes vállalati hitelszerződés szerepelt az év végén a KHR-ben, mint egy évvel korábban. Látványosan javult tavaly a vállalati hitelportfólió összetétele is, ami részben az új kihelyezések növekedésének köszönhető. Csökkent tavaly a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nyilvántartott, késedelmes vállalati hitelek száma: 2016 végén 308 ezer szerződés szerepelt az adatbázisban, szemben az egy évvel korábbi 316 ezerrel – derül ki a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adataiból. A fennálló késedelmek száma növekedett tavaly 2015-höz képest: decemberben 57 ezer ilyen hitelszerződést tartott nyilván a BISZ, ami tízezerrel több az egy évvel korábbinál.


Közben a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint jelentősen javult a hitelintézetek vállalati hitelportfóliójának összetétele is. A 2016. végi, valamivel több, mint 5900 milliárd forintnyi vállalati hitelből 320 milliárd forintnak megfelelő összeg volt 90 napot meghaladó késedelemben, ami 5,4 százalékos aránynak felel meg. Egy évvel korábban a céges hitelállomány 9,6 százaléka volt 90 napon túli csúszásban, ami közel 570 milliárdos mennyiséget jelentett. Látványosan emelkedett 2016-ban a rendben teljesítő vállalati hitelek aránya is: már megközelítette a 91 százalékot, miközben egy évvel korábban még csak 86,6 százalékot ért el.

A hitelportfólió minőségének érezhető javulásában – a nem teljesítő elemek kiemelése mellett – szerepet játszhatott az is, hogy jelentősen növekedett tavaly a kihelyezett vállalati hitelek mennyisége Magyarországon. A jegybank adatai szerint az éven belüli kamatperiódusú, nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek kihelyezett mennyisége 2016-ban meghaladta az 1500 milliárd forintot, ami 28,9 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.

Az új forinthitel-kihelyezések növekedésével pár­huzamosan megállt a vállalati hitelállomány hosszú évek óta tartó zsugorodása is: december végén 5914,3 milliárd forintot ért el a vállalatoknál lévő hitelállomány, amely mindössze kb. 25 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Az új kihelyezések növekedése nyomán nem változott jelentősen a vállalati portfólió hitelcél szerinti összetétele. A cégeknél lévő állomány bő negyedét teszik ki a folyószámla- és egyéb egy éven belüli lejáratú hitelek, és tavaly év végén hozzávetőlegesen 73 százalékot ért el az éven túli lejáratú hitelek aránya. Ezen belül kissé nőtt az öt évnél is hosszabb lejáratúak súlya, míg az egy és öt év közötti futamidejűeké kicsit visszaesett, ami szintén az új kihelyezések növekedésének lehet az eredménye.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.