Rövidül a céges feketelista |
2017. április 28. péntek, 00:00 |
Nyolcezerrel kevesebb késedelmes vállalati hitelszerződés szerepelt az év végén a KHR-ben, mint egy évvel korábban. Látványosan javult tavaly a vállalati hitelportfólió összetétele is, ami részben az új kihelyezések növekedésének köszönhető. Csökkent tavaly a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nyilvántartott, késedelmes vállalati hitelek száma: 2016 végén 308 ezer szerződés szerepelt az adatbázisban, szemben az egy évvel korábbi 316 ezerrel – derül ki a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adataiból. A fennálló késedelmek száma növekedett tavaly 2015-höz képest: decemberben 57 ezer ilyen hitelszerződést tartott nyilván a BISZ, ami tízezerrel több az egy évvel korábbinál.
Közben a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint jelentősen javult a hitelintézetek vállalati hitelportfóliójának összetétele is. A 2016. végi, valamivel több, mint 5900 milliárd forintnyi vállalati hitelből 320 milliárd forintnak megfelelő összeg volt 90 napot meghaladó késedelemben, ami 5,4 százalékos aránynak felel meg. Egy évvel korábban a céges hitelállomány 9,6 százaléka volt 90 napon túli csúszásban, ami közel 570 milliárdos mennyiséget jelentett. Látványosan emelkedett 2016-ban a rendben teljesítő vállalati hitelek aránya is: már megközelítette a 91 százalékot, miközben egy évvel korábban még csak 86,6 százalékot ért el. Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |