A KKV-k forráshiányának enyhítésére A fizetési fegyelmet erősítő hatásról
 A Széchenyi Kártya sikerének és a program kedvező hatásainak fényében - figyelemmel a pénzpiaci kamatszintek emelkedésére - a kormány a konstrukció kamattámogatásának fenntartásáról döntött, noha eredetileg ez év elején megszűnt volna a kedvezmény. A kamattámogatás mértéke a 2008. január 1-je és december 31-e között kibocsátott kártyák esetében is 1 százalék, 10 millió forint hitelösszegig, 365 napra.
 Kifejezetten kedvező fogadtatásra talált a kis- és középvállalkozások körében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók Országos Szövetségének kezdeményezésére 2002 augusztusában elindított, e vállalkozói kör forráshiányának enyhítésére kiötlött Széchenyi Kártya Program. Ezért – noha korábban szó volt a konstrukció kamattámogatásának megszüntetéséről – a kormány a kedvezmény fenntartásáról határozott, tekintettel a pénzpiacokon kialakult likviditási helyzetre és a hitelkamatok emelkedésre.
A Széchenyi Kártya Program keretében a kkv-k alacsony kamattal, rugalmas hitelkerettel, a Hitelgarancia Zrt.-vel történő kockázatmegosztással és gyors banki ügyintézéssel juthatnak egyéves futamidejű hitelhez. A tavalyi év végéig közel 87 ezer Széchenyi Kártya talált gazdára, ezzel 457 milliárd forintnyi hitelkeret nyílt meg az igénybevevő vállalkozások előtt. Az elmúlt öt és fél évben mintegy 38 ezer kkv használt legalább egy éven keresztül Széchenyi Kártyát.
A konstrukció sikerének hatására a programban részt nem vevő kereskedelmi bankok hasonló hitelekkel jelentek meg a piacon. A Széchenyi Kártya így egy komoly elégtelenséggel jellemezhető területen tölt be piacépítő, piacélénkítő szerepet. A versengő hiteltermékeket jelenleg a Széchenyi Kártya Programhoz képest csak mintegy egyötödnyi vállalkozás veszi igénybe, noha a konstrukciók feltételei és hiteldíjai a továbbra is piacvezető Széchenyi Kártyához igazodnak.
 A Széchenyi Kártya Program is hozzájárult ahhoz, hogy a kkv-k tavaly közel 8-szor akkora banki hitelforráshoz juthattak hozzá, mint 1999-ben. A konstrukció mérsékelte a kisvállalkozói szektor versenyhátrányát, érzékelhetően enyhíti a kisebb méretű vállalkozások kiszolgáltatottságát, segíti az előnytelen fizetési feltételek és a körbetartozások kezelését.
Nem elhanyagolható a vállalkozói kultúrában kifejtett, a fizetési fegyelmet erősítő hatása sem. Mivel lejárt hiteltartozással vagy köztartozással rendelkező vállalkozások nem igényelhetnek Széchenyi Kártyát, a vállalkozások fokozottabban ügyelnek arra, hogy fizetési kötelezettségeiknek határidőben eleget tegyenek. Erre ösztökéli őket az is, hogy a nem fizető vállalkozások nevét nyilvánosságra lehet hozni.
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre! Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe. Minden, ami egy vezető, cégvezető, ügyvezető igazgató életében nélkülözhetetlen: a vezetőképzés alapjai, a cégvezetés feladatai, a humánpolitika, a tőzsde, az irodavezetés – összefoglalva gyakorlatban használható ötletek a vezetői munka minden részletéhez. A Lépéselőny Virtuális Irodaház olyan, mint egy cégvezető képző, egy gyakorlati vezetőképzés a cégvezetés részére, hogyan foglalkozzon cégével, hogy hatékony legyen és több profitot termeljen. |
