A program továbbra is három pillérrel működik. Az első pillér új hitelek nyújtására áll rendelkezésre, ezt a célt szolgálja a 2000 milliárd forintos keret 90 százaléka - az októbertől induló első szakaszban 450 milliárd forint.

A második pillérben van mód a régi deviza- és forinthitelek kiváltására, erre az októbertől megnyíló keretben 50 milliárd forintot lehet felhasználni. A minimális hitelösszeg a mostani programban is 3 millió, a maximális 3 milliárd forint, a futamidő pedig továbbra is legfeljebb 10 év lehet.

A Világgazdaságnak nyilatkozó bankok részt kíván venni az új Növekedési Hitel¬program-ban. A jegybank több ponton módosította a feltételeket, nincs már kvótarendszer, a határidők is hosszabbak, és nem kell aggódniuk a hitelezett cégeknek, hogy a futamidő során kinőnek a kkv-méretből.

Azt már lehet tudni, hogy a keret 90 százalékát új hitelként kell kihelyezni, régi hitel kiváltására csak a források 10 százaléka használható fel. Emellett az is biztos, hogy első körben 500 millió forintnyi kerettel indítja el az MNB a programot.

Bizonytalanságok viszont még vannak. „A terméktájékoztató végleges változatát még nem kaptuk meg” – közölte lapunkkal az UniCredit Bank. Ez az egyik oka annak, hogy a hitelintézetnél még nem tudják megbecsülni, mekkora volument folyósítanának az olcsó vállalati hitelből.

A bank mindenesetre ezzel a hitellel is szeretné növelni a vállalati hitelpiacon elért, jelenleg 9-10 százalék közötti piaci részesedését.

Az OTP az második fázis első körében felajánlott 500 milliárd forintos forrásból legalább 50 milliárdot le szeretne hívni, azt viszont kérdésesnek tartják a hitelintézetnél, a teljes 2 ezer milliárd forintos keretre lesz-e elég kereslet a 2,5 százalékos marzzsal is biztonságosan hitelezhető vállalati ügyfélkörben.

Számos pozitív változás azonban már látszik az új programban. „Az új szakasz hosszabb időt biztosít a források elosztására, ami véleményünk szerint megengedi majd, hogy a forgóeszköz-finanszírozási igények mellett nagyobb arányban szolgálhassunk ki beruházási igényeket is” – mondják a Citibank szakértői.

Megmaradt a program harmadik pillére is: ennek keretében a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendő megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal csökkenthetik a jegybanknál tartott kéthetes jegybanki kötvényállományukat, miközben az MNB a devizatartalék terhére hasonló értékben biztosít számukra devizaforrást rövid lejáratú külső adósságuk törlesztésére.

A növekedési hitelprogramban nyújtandó jegybanki hitelek forrása a kéthetes MNB kötvény lesz az MNB korábbi közlése szerint.

A növekedési hitelprogramot június 1-jén indította el három hónap próbaidőre az MNB a növekedés támogatása, valamint a kis- és középvállalkozások hitelezésének bővítése érdekében. Az MNB a program augusztus végéig tartó első szakaszában 750 milliárd forintos keretet bocsátott a bankok rendelkezésére. A program első szakaszában elsősorban a nagyobb kkv-k vettek részt, s a felvett hitelek 60 százaléka volt új hitel, szemben a várt 40 százalékkal.

Az augusztusi hitelstatisztikákon már egyértelműen látszik a Növekedési Hitelprogram (NHP) hatása. A program júniusban és júliusban még szinte semmiféle nyomot nem hagyott a banki mérlegekben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, augusztusban viszont megtört a jég: a vállalkozások nettó értelemben 145,5 milliárd forintnyi forinthitelt vettek fel. Nagyon régen, 2008 májusában fordult elő, hogy ennél nagyobb volumenű forintkölcsönt vettek volna fel a hazai cégek.

A teljes nettó hitelfelvétel persze ennél kisebb volt, 82,8 milliárd forintnyi, ami annak köszönhető, hogy a devizahiteleket illetően a vállalkozások nettó törlesztők. Ez nem különösebben meglepő, hiszen az NHP egyik pillére éppen a devizahitelek forinthitelre való kiváltására szolgált. Mindez azt eredményezte, hogy a cégek hitelállománya augusztus végére 6829,8 milliárd forintra nőtt.

Forrás: MTI - Világgazdaság Online