|
Több ezer milliárdnyi forrás áramlott a hazai kis- és középvállalkozásokhoz (kkv) a közelmúltban: egyfelől átmenetileg felgyorsult a vissza nem térítendő uniós támogatások lehívása, másfelől a jegybank növekedési hitelprogramjának (nhp) két szakaszában kedvező kamatozású hitelhez jutottak a hazai vállalkozások - derül ki a jegybank honlapján megjelent tanulmányból.
Az MNB munkatársainak - Hidasi Balázs-Plajner Ádám-Pulai György - a kétféle finanszírozást összehasonlító tanulmányából az is kiderül: 2013 nyarán, az nhp első szakaszában 700 milliárd forintnyi hitel került a kkv-khoz. Megjegyzik, jóllehet ennek nagyobb hányada hitelkiváltás volt, ami amellett, hogy a korábban felvett hitelekhez kapcsolódó terhek enyhítésében jelentett elsősorban segítséget a kkv-knak, a bankok közötti verseny élénkítésével hozzájárult a hitelfeltételek későbbi javulásához, közel 200 milliárd forint került folyósításra közvetlenül a kkv-k beruházásainak megvalósításához.
A program 2013 októberében indult második szakaszában eddig kötött összes hitelszerződés volumene elérte a 900 milliárd forintot, amelyből mintegy 510 milliárd forint közvetlenül beruházási célokat szolgált, ráadásul az átlagos hitelméret csökkenésével összhangban egyre több kisebb vállalkozás jut hitelhez. A program két szakaszában összesen több mint 24000 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 1600 milliárd forint összegben.
A tanulmány szerint míg a program kihasználtsága a szakasz indulását követően - 2013 végén és 2014 elején - lassan emelkedett, 2014 őszén már 60 milliárd forint közelében volt a havonta jelentett szerződések volumene. A szerződéskötési időszak egy évvel, 2015 végére való meghosszabbítását követően hasonló tendencia volt megfigyelhető az idei év első felében is. Ugyanakkor 2015 első felében minden hónapban magasabb volt az MNB-hez benyújtott szerződések volumene a tavalyi év azonos hónapjához képest, július végéig összesen 34 milliárd forinttal nagyobb összegről nyújtottak be adatszolgáltatást a hitelintézetek, mint 2014 első hét hónapjában. Az összes második szakasz keretében megkötött szerződés összege augusztus első felében elérte a 900 milliárd forintot, a jelenlegi keretösszeg 90 százalékát.
Az elmúlt két évben az európai uniós támogatások felhasználása a 2007-13-as költségvetési ciklushoz kapcsolódó 2015 végi határidő közeledtével felgyorsult. Az operatív programok keretében mostanáig – részben nemzeti társfinanszírozással – megítélt mintegy 9900 milliárd forintnyi támogatásból 1500 milliárd forint kapcsolódik közvetlenül vállalkozásfejlesztéshez, ami főként technológiai fejlesztéseket, K+F+I tevékenységet, az üzleti környezet fejlesztését és regionális gazdaságfejlesztést foglal magában. A támogatásban részesült kkv-k közül a 10 fő felettiek száma 6700 körülire tehető, amelyek mintegy 445 milliárd forintnyi forráshoz jutottak - írták.
A kétféle forrás összehasonlításánál megállapítják: az NHP második szakasza és az EU-s források keretében kifejezetten kkv-khoz eljutott finanszírozás ágazati megoszlása érdemi eltérést mutat. Az nhp-s források felhasználása valamivel kiegyenlítettebb volt, jóllehet a hitelek legnagyobb része három ágazatba irányult: a mezőgazdaságba, a kereskedelembe és a feldolgozóiparba. A kkv-knak nyújtott EU-s támogatások között a feldolgozóipar részesedése kiemelkedő, 40 százalék feletti, ami az nhp-ban megfigyelhetőnek mintegy kétszerese, míg a második helyen álló kereskedelem részesedése már csak 15 százalék körüli.
A következő, 2014-20-as ciklusban további jelentős változások várhatók a kkv-k számára elérhető források tekintetében, amelyekkel mind a támogatások elosztása, mind a felhasználás hatékonysága javulhat. A kormányzat tervei szerint a következő ciklusban rendelkezésre álló uniós és hazai költségvetésből származó fejlesztési források mintegy 60 százalékát, azaz az előző időszakhoz képest jóval nagyobb részét fogják közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítani. Fontos különbség, hogy az új ciklusban a korábbihoz képest nagyobb súlyt kapnak a visszatérítendő támogatások, a vállalkozásoknak így arra kell felkészülniük, hogy beruházásaiknak ki kell tudniuk termelni a hitel visszafizetését is.
Jelzik azt is, hogy év végéig van lehetőség hitelszerződést kötni az nhp keretében, jóllehet az egyes hitelrészeket ezt követően is le lehet hívni. A monetáris tanács ősszel dönthet a program esetleges folytatásáról vagy átalakításáról.
Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
