Nagyobb erdőterületet, egyszerűbb szabályozást ígér az erdőtörvény módosítása Nyomtatás
2017. június 06. kedd, 00:00

A megújult erdőtörvény legfőbb célkitűzése az erdőterület növelése, a meglévő erdők megóvása, szakszerű kezelése és a bürokráciacsökkentés - emelte ki a módosítás lényegét a földművelésügyi miniszter az M1 és a Kossuth Rádió reggeli műsorában – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az FM Sajtóiroda.


Fazekas Sándor elmondta: Magyarországon ma mintegy 2 millió hektár erdőterület van, ennek nagyobbik része állami tulajdonú, de a magánerdők területe is jelentős, mintegy 900 ezer hektár. A megújult erdőtörvénnyel a legfontosabb cél az, hogy Magyarországon növekedjen az erdőterület, továbbá, hogy nemzeti kincsünket, az erdőt megóvjuk.

Az állami erdők jelentős része kiemelten védett értékű természetvédelmi terület, ahol az elmúlt években több milliárd forintos fejlesztések zajlottak azért, hogy az erdők jobban átjárhatóak, megismerhetőek legyen – fogalmazott az agrártárca vezetője, aki felsorolta: látogatóközpontok, kisvasutak, turisztikai férőhelyek létesültek - több százezer látogatót vonzva. Nemzeti kincsünk megbecsülése, megóvása, gyarapítása mellett tisztában kell lennünk azzal, hogy erdőgazdálkodásra – amely munkahelyeket teremt és a vidék népességmegtartó erejéhez is hozzájárul - szükség van.

A gazdasági és a közfunkció összehangolása az egyik célja a törvénymódosításnak – tájékoztatott Fazekas Sándor. Egyszerűsödnek az erdőgazdálkodók adminisztrációs terhei, csökkennek az eljárási díjak. A kormány szándéka, hogy - a Nemzeti Erdőstratégiát végrehajtva – 2030-ig növelje az erdőterületek arányát 27 százalékra. Ehhez a megfelelő források is rendelkezésre állnak, hiszen a Vidékfejlesztési Programból mintegy ötvenmilliárd forint fordítható erdőtelepítésre. Ez további mintegy negyvenezer hektár új erdőt jelent, ami egy közel Budapest méretű terület. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a magánerdő-gazdálkodás szabályait kellett korszerűsíteni, egyszerűsíteni, hiszen ma már új erdőtelepítés döntően a magán-erdőterületeknél lehetséges, az állami területeket tulajdonképpen erre a célra fölhasználtuk – hangsúlyozta a miniszter.

Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy a magánerdő-tulajdonos alapvető érdeke a tulajdonában lévő erdő hatékony működtetése. Most még vannak olyan magánerdők, ahol ez nem megoldott, például a tulajdoni viszonyok, vagy a terület méretei miatt. Mint fogalmazott, az új szabályozásnak az egyik legfontosabb eleme, hogy művelésbe vonja azt a mintegy 200 ezer hektárnyi magánerő-területet, amelyen jelenleg nem gazdálkodnak. A tiszteletbeli elnök hangsúlyozta: a magánerdő-tulajdonosok a rendszerváltás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt telepítettek és sok új munkahelyet teremtettek vidéken.

Forrás: OBJEKTÍV Hírügynökség

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.