|
Középtávon a szárazföldi szélenergia marad a legfontosabb megújuló energiaforrás Európában - állapítja meg tanulmányában a Roland Berger tanácsadó cég.
A 2015. évi összehasonlító elemzésről szerdán kiadott közleményben rámutatnak: a szélenergiát az állami támogatások, a rendszertechnológia és a csökkenő költségek számos európai piacon versenyképessé tették a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.
Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy az Európai Bizottság a szélenergia-piacon rögzített árkompenzáció helyett csökkenő állami támogatásokkal és piaci átvételi árakkal számol. A befektetőknek és a szélerőmű parkok üzemeltetőinek a jövőben jelentős szigorításokra és élesedő versenyre kell készülniük, a csökkenő állami támogatások hatására várhatóan mérséklődik majd a szélerőmű-üzemeltetők jövedelmezősége - jelezték.
A tanulmány emlékeztet: az Európai Unió (EU) célul tűzte ki, hogy 2030-ra 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és az energiafelhasználás 27 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni. A villamosenergia-rendszereknek mintegy 100 terawattóra többlet elektromos áramot kell elszállítaniuk a szélerőművektől és más, megújuló energiaforrásoktól a fogyasztókhoz. Erre azonban a rendszereknek fel kell készülniük, már középtávon mintegy 150 milliárd eurót igényelnek a biztonságos ellátáshoz szükséges bővítések.
Az elemzők szerint ugyanakkor számos szárazföldi telepítésű szélerőmű park a jelenleginél sokkal hatékonyabban is üzemeltethető. Az üzemeltetők és tulajdonosok a működési költségek következetes lefaragásával átlagosan 45 százalékos megtakarítást, ezzel pedig javuló jövedelmezőséget érhetnek el. A szélenergetikai technológiában bekövetkezett fejlődésnek, a szabályozói változásoknak köszönhetően a költségekért felelős szolgáltatókkal és tulajdonosokkal kötött korábbi szerződések kedvező kilátásokkal újratárgyalhatók - teszik hozzá.
A tanácsadó piaci becslésekre alapozva azt írja, 2015 és 2030 között évente körülbelül 15 milliárd euró tőkebefektetés várható a szektorban, így az ágazat 15 év alatt mintegy 230 milliárd eurónyi tőkét szívhat magába. 2030-ra a szárazföldi szélenergiából származik majd az összeurópai áramtermelés 13 százaléka, míg ez az arány 2012-ben csupán 6 százalék körül alakult. Ugyanezt az időszakot tekintve a szén elégetésével előállított áram részaránya valószínűleg a felére, 29-ről, 15 százalékra csökken - vélik.
Az 1967-ben alapított Roland Berger német hátterű vezető stratégiai tanácsadó cég, 220 partner kizárólagos tulajdonában áll. A cég 36 országban, 2400 munkavállalót foglalkoztat.
Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
