A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint májusban az építőipari termelés volumene 35,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist az áprilisi 22,1 százalék után. Az előző hónaphoz képest az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 7,5 százalékkal emelkedett.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője nem lepődött meg az építőipari termelés dinamikus májusi növekedésén, amelyet az uniós és kormányzati projekteknek javára írt. Figyelmeztetett viszont arra, hogy az ágazat idei teljesítménye csak arra lesz elég, hogy utolérje magát az ágazat, ráadásul kockázatokkal is számolni kell a szektorban. Megállapította: az építőipar termelési szintje idén májusban érte el a 2014 áprilisi szintet. Míg az épületépítéseknél az elmúlt négy év legjobb eredménye született májusban, addig az egyéb építményeknél a termelés szintje elmarad a 2015-ös csúcsoktól.
Németh Dávid szerint bár az idei adatok kétségtelenül látványos növekedést mutatnak, a tényleges helyzet felemás. "Az idén akár 20 százalék feletti bővülés várható a szektorban, ám ez ahhoz lesz csak elég, hogy az ágazat korrigálja a tavalyi 18,8 százalékos visszaesést" - fogalmazott az elemző.

Bár az építőipari rendelésállomány májusban több mint 90 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet, ugyanakkor Németh Dávid szerint nem biztos, hogy az ágazat képes lesz időben teljesíteni a rendeléseket. "Egyre fokozottabb problémát jelent ugyanis a kapacitáshiány, ez pedig csúszásokat okozhat a munkálatokban" - tette hozzá.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztési Kerekasztal (IFK) adatai szerint több mint 1 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja az 560 milliárd forintot, ami tíz éves csúcsot jelent. Ezzel a volumennel a régióban első helyet vehet át magyar ingatlanfejlesztési piac. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés - tette hozzá.
A szerződésállomány további növekedése várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind az irodafejlesztések iránt.
A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot jelenthet a fellépő szakemberhiány. Az idei első negyedévében 275,3 ezren dolgoztak az építőiparban, ami egyelőre csupán 3,5 ezres növekedés az előző év azonos időszakához képest és 4,8 ezres csökkenés az előző negyedévhez viszonyítva. Ez látható a nagyobb lakásépítések csúszásán is, de a legutóbbi adatok szerint már a napi 15 ezer forintot elérő építőipari szakmunkásbér vélhetően megoldást fog kínálni és az elmúlt 8 évben leépült építőipar gyors ütemben kilábalhat a gödörből - jelezte a Takarékbank elemzője.
Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy 2012 és 2016 vége között 30 százalékos volt a munkaerő drágulása az építőiparban, miközben az alapanyagok ára 10-12 százalékkal emelkedett. Az idei első fél évben legalább további 15 százalékkal kellett nagyobb összeget fordítani a bérekre, s egyes anyagok szűkös készlete miatt legalább 10 százalékos volt a drágulás. Mindez megtizedelheti azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudják teljesíteni ezeket a feltételeket - hangsúlyozta.
Úgy vélte, további két tényező is zavart okozhat az ágazatban: egyrészt a második fél évben felpörgő állami beruházások elszívják a munkaerőt, másrészt lesznek olyan ingatlanfejlesztő cégek, amelyek az eredeti helyett kisebb méretű lakóparkot építtetnek, mert pénzzavarba kerültek. Az emiatt érintett kivitelezőknek ugyanakkor jó eséllyel sikerül fejlesztőt találni, akkora a munkájuk iránti kereslet.
Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója az MTI-hez eljuttatott kommentárjában hangsúlyozta, hogy az újlakás piac felpörgése kedvezően hat az iparág és a gazdaság egészére, ám mivel a vonzó lehetőségek láttán tapasztalatlan fejlesztők is piacra léptek, fontos, hogy a vevők leszámoljanak néhány veszélyes tévhittel.
Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy ha egy lakóingatlan-projekt generálkivitelező nélkül, illetve önerős forrásból valósul meg, az minden esetben kedvező a vásárlók számára. "Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy kockázatos lehet olyan fejlesztést választani, ahol nem önállóan működő, érdemi referenciával bíró generálkivitelezővel zajlik az építkezés, hiszen így a vevők lemondanak arról az ötéves garanciáról, ami a generálkivitelezőnél érvényesíthető". Nem ritka az sem, hogy egy fejlesztést önerősként, azaz banki finanszírozás nélkül hirdetnek meg, ami szintén rizikós lehet. "Ebben az esetben az jelenti a kockázatot, hogy amennyiben bármilyen nem várt probléma adódik és leáll a fejlesztés, akkor a vevők futhatnak a már befizetett pénzük után" - hívta fel a figyelmet Földi Tibor.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója szerint a növekedés elsősorban az ipari és logisztikai létesítmények területén jellemző, de jelentős a potenciál a lakásépítésben is. Az alapanyagdrágulás és az érzékelhető munkaerőhiány okozta problémák ellenére a stabil pénzügyi háttérrel, illetve kivitelezővel rendelkező projektek határidőn és költségkereten belül készülnek majd el - közölte.

Forrás: MTI