| Gyorsan nő a faktoringpiac |
|
| 2015. július 28. kedd, 00:00 | |||
|
A bruttó faktorált forgalom 899 milliárd forintot ért el tavaly a hazai piacon, amely csaknem 14 százalékos bővülés, ám az ágazati szövetség 2015-re még jobb eredményt vár. A jegybank növekedési hitelprogramjának hatása a második féléves számokon látszik majd elsősorban. A magyarországi szolgáltatók által produkált bruttó faktorált forgalom 899 milliárd forintot ért el 2014-ben, csaknem 14 százalékkal emelkedett 2013-hoz képest – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke. A szervezet adatai szerint viszont a bővüléshez jelentős mértékben hozzájárult az OTP bankcsoport megjelenése a piacon, e nélkül a forgalom nagyjából stagnált volna. Pozitív tendencia viszont, hogy a tagok fele bővítette forgalmát, több szolgáltató pedig a 2013-as szintet tartotta, és kisebbségben voltak a csökkenő forgalmú szervezetek.
Az ügyfélkör átalakulása 2014-ben tovább folytatódott a szövetség tagvállalatainál. A kis- és középvállalkozói kör aránya a 2013-as 72-ről 64 százalékra csökkent, és ennek megfelelően nőtt a nagyvállalatok részesedése a faktoringszolgáltatásból. Ma már több mint egyharmadát adják a finanszírozott vállalati körnek. – Ez utóbbi növekedés pozitív folyamat, és megfelel a nemzetközi trendeknek, ugyanakkor sajnálatos, hogy a mikro- és kisvállalkozások köre folyamatosan zsugorodik – emelte ki az elnök. Az ágazati megoszlás is változott némileg a megelőző évihez viszonyítva: kissé gyengült az iparhoz tartozó vállalkozások szerepe, és a dominancia áttolódott a kereskedelmi ágazat irányába. Emellett hosszú távon folyamatosan erősödik a szolgáltató jellegű vállalkozások részesedése a faktoringfinanszírozásból. Az építőipari cégek – annak ellenére, hogy ott a fellendülés jelei mutatkoznak – gyakorlatilag kiszorultak a faktoringból az előző, főként a válság éveiben rájuk jellemző súlyos pénzügyi kockázatok miatt. Az elmúlt években pedig a szolgáltatók köre fokozatosan zsugorodott a magyarországi faktoringpiacon. Ebben szerepet játszott a válsággal összefüggő kedvezőtlen piaci helyzet, de érzékenyen érintette az ágazatot a 2010-ben kivetett bankadó bevezetése is. Ez utóbbit látványosan megsínylették a független faktorok. Ennek eredményeként a 2010-es 21 helyett ma már csak kilenc független faktorcég működik a szövetségben, azaz kevesebb, mint felére csökkent a független vállalkozásként működő faktorcégek száma. Az idei kilátásokról Csáki Ferenc közölte: 2015 még erősebb bővülést hozhat, mint a tavalyi év. Az első fél évben a tagok által produkált bruttó faktorált forgalom 550,7 milliárd forintot ért el, ez 34,5 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ami pedig a jegybank növekedési hitelprogramjának (NHP) ösztönző hatásait illeti, az elnök szerint azok a második féléves számokban látszanak majd igazán, mivel június volt az első hónap, amikor jelentősebb volumenben kötöttek ilyen szerződéseket. A független faktorszolgáltatók tavaly már kicsit jobb évet zártak az előzőhöz képest, de a néhány százaléknyi növekedés ütem még elmaradt a várttól – közölte az ágazati szövetség adatai kapcsán Nagy Tamás, a City-Faktor igazgatóságának elnöke. Az elnök szerint 2015-ben megáll a független faktorszolgáltatók leszakadása. A nagy bankoknál és banki faktorszolgáltatóknál irányváltásra lehet számítani, mert a jelenlegi szolgáltatással egyes szegmensekben nem realizálnak hasznot az ügyleteken. Az év második felében emellett a refinanszírozási lehetőségek megnyitása várható a piacon, ami kölcsönös előnyöket nyújt mind a refinanszírozó banknak, mind a független faktorszolgáltatóknak. Forrás: Barát Mihály, Világgazdaság Online Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
|