Magyarország vezeti a régió adóztatási listáját Nyomtatás
2016. május 31. kedd, 00:00

Továbbra is Magyarország vezeti a régióban az adóztatási listát. Nálunk a legnagyobb az elvonások szintje, a GDP 39,2 százaléka, ami megközelíti a nyugat-európait, miközben a versenytárs államokban – Románia, Bulgária, Lengyelország – ennél alacsonyabb, 27-28 százalékos az arány. Ráadásul nem arról van szó, hogy a rekorder fogyasztási adó miatt magas a szint, a közvetlen adók miatt igazán jelentős ugyanis az elvonás, ezen belül is kiugróan magas a béreket terhelő adó.


Magyarországon az idén 100 forint nettó kifizetése a munkáltatónak 193 euróba kerül – jövedelemszinttől függetlenül – a gyermekteleneknél. Ez az arány javult tavaly óta (196 százalékos szintről csökkent 3 százalékpontot az idei szja-csökkentés miatt), de még mindig a legmagasabb a régióban, ami különösen az alacsony béreknél emelkedik ki – derül ki a Mazars kiadványából. Magasabb, 2000 eurós jövedelemszintnél a terhelés már nem kirívó, de még mindig nálunk a legmagasabb. A háromgyermekeseknél az elvonások szintje már belesimul a régió átlagába.

A bérversenyképesség szempontjából nem számít az egykulcsos adó sem. Bár Magyarország az idei adócsökkentéssel szembement a régiós trenddel (senki más nem csökkentette az szja-t, sőt Csehország és Ukrajna is emelt), a munkavállalói járulékok kiugró szintje miatt vezetjük a régiós listát. Ez ráadásul viszonylag alacsony kereseti szinttel társul. A Mazars úgy kalkulál, Magyarország a régiós átlagnak megfelelő béreket fizeti, ám ez annyit jelent, hogy a lengyelek, a szlovákok, a szlovének és a csehek is jobban keresnek a magyaroknál. Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere szerint a képet árnyalja, hogy az átlagbér szintje a feketegazdaság térnyerésétől is függ, vagyis elképzelhető, hogy más országokban nagyobb arányban vallják be a munkavállalói jövedelmeket.

Nem lehet véletlen, hogy Magyarország élen jár a feketegazdaság és az adókerülés elleni harcban, igaz – mint a Csizmadia Heléna, a cég adóigazgatója megjegyezte –, ez nemzetközi törekvés is, amelyet a régiós országok követnek. Az OECD és a legfejlettebb államok, a G7 nyomására mind több adókerülési kiskapu zárul be, az országok az adóverseny helyett egyre inkább koncentrálnak a bevételek megtartására, vagyis nagyobb figyelmet szentelnek a határon túlnyúló ügyleteknek: így folyamatosan vezetnek be új szabályozásokat a transzferárakra, szigorodik a kapcsolt vállalkozások meghatározása.

A másik trend a feketegazdaság elleni küzdelem. Az online kasszásítás nemcsak hazánkra jellemző, Horvátországban, Bulgáriában és Ukrajnában is működik a rendszer. De elsősorban szintén az áfacsalások visszaszorítása a cél a belföldi összesítő jelentések kiterjesztésével, amelyeket 2014-től már Szlovákiában, 2016-tól pedig Csehországban is el kell készíteniük a vállalkozásoknak. Ukrajnában pedig bevezették az online számlázást – ez is lesz Magyarországon 2017-től, ahogyan a százezer forint áfatartalmú számlákról is részletes jelentést kell majd írni az adóhatóságnak. A szigor egyre nagyobb teher a tisztességes cégeknek is – mondta Szmicsek, aki szerint az intézkedések az adminisztrációs terhek aránytalan növekedését hozták magukkal.

Forrás: Világgazdaság Online, V. I.
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.