A versenyképességi index (VEX) 2010 első negyedévében Szlovéniában és Lengyelországban csökkent, a többi vizsgált országban nőtt, a legnagyobb mértékben Romániában és Szlovákiában. Az üzleti környezetet Magyarországon jellemző index (ÜX) 2010 első negyedévében csökkent, 24 volt, értéke megegyezett a 2009. harmadik negyedévivel.

1. Versenyképességi index (VEX)

A versenyképességi index 2010 első negyedévében az előző negyedévhez képest Szlovéniában és Lengyelországban csökkent (1%-kal, illetve 0,3%-kal), Romániában és Szlovákiában erőteljesen nőtt (3,4%-kal, illetve 3,1%-kal), a többi országban stagnáláshoz közeli ütemben emelkedett.

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2009 negyedik negyedévéhez képest Romániában igen erőteljesen (6%-kal), Szlovákiában ennél valamivel kisebb mértékben (3,4%-kal) emelkedett, majd a sorban Magyarország és Lengyelország következett (1,4-1,4%-os dinamikával). A makrogazdasági teljesítmény javulásának fő forrása Romániában és Szlovákiában a beruházások és az export, Magyarországon és Lengyelországban az export bővülése volt. Figyelmet érdemel, hogy Csehországban az export növekedése nem ellensúlyozta a beruházások nagymértékű visszaesését, Szlovéniában pedig mind a beruházás, mind az export csökkent. A jelek szerint elsősorban a recesszió lecsengésével megélénkülő külső keresletet kiaknázni képes országok makrogazdasági teljesítménye javult.

A munkatermelékenységi index 2010 első negyedévében Szlovákiában és Romániában erőteljesen (4,2%-kal, illetve 2,5%-kal), Csehországban és Magyarországon ettől elmaradó ütemben (1,7%-kal, illetve 0,7%-kal) javult, a többi vizsgált országban romlott. A szlovák és a román munkatermelékenységi index javulásában feltehetően nem elhanyagolható szerepet játszott a beruházások élénkülése, aminek nyomán emelkedett a kibocsátás, de ezek a beruházások nem bővítették a foglalkoztatást. A cseh és a magyar index javulása feltehetően a megnövekedett kapacitáskihasználtságra vezethető vissza.

A költség-versenyképesség 2010 első negyedévében mindegyik vizsgált országban romlott, a legkisebb mértékben Csehországban, Ausztriában és Romániában, ennél erőteljesebben Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban. Ami a költség-versenyképesség változásának a forrásait illeti, a nemzeti valuta euróval szembeni erőteljes felértékelődése egyedül Lengyelország esetében magyarázza a romlást. Szlovéniában, Szlovákiában, Romániában és kismértékben Magyarországon a költség-versenyképesség gyengülése a fajlagos munkaerőköltségek emelkedésére vezethető vissza. A termelői árindex emelkedése Magyarországon és kisebb mértékben Romániában járult hozzá a költség-versenyképesség visszaeséséhez.

A magyar versenyképességi index 2001 első negyedévi kismértékű javulásában a fő szerepet a külső kereslet megélénkülésének kihasználása, azaz az export bővülése játszotta.

2. Az üzleti környezeti index (ÜX)

Az ÜX értéke 2007 elejétől a 2009 első negyedéves mélypontig szinte folyamatosan csökkent, majd az ezt követő három negyedévben növekedett. Az idei első negyedévben megtört e kedvező tendencia, az ÜX érzékelhetően csökkent, s értéke lényegében megegyezik a 2009 harmadik negyedévivel. Mindebből következően e mutató továbbra is saját hosszú távú átlaga alatt maradt, de az egy évvel korábbit 15 ponttal haladja meg. Az ÜX-öt alkotó egyik mutató értéke gyakorlatilag nem változott, kettő enyhén, egy pedig jelentősen visszaesett.

Az állami magatartás kiszámíthatatlanságát a termelés bővítését akadályozó tényezőként említő vállalatok aránya az első negyedévben kissé növekedett az egy negyedévvel korábbihoz képest, de e mutató aktuális értéke nem tér el annak hosszú távú átlagától. A jelenség hátterében vélhetően a választások előtti bizonytalanság, illetve az új kormány által követendő gazdaságpolitika fő elemeit övező találgatások állhatnak. E tényező megítélését illetően nem alakult ki jelentős szóródás a kis-, a közép- és a nagyvállalatok között.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága mintegy 5 ponttal emelkedett, s így e mutató aktuális értéke már jócskán rosszabb a megfelelő hosszú távú átlagnál. A vállalatok szerint tehát az üzleti életben érezhető kockázatok szintje egyáltalán nem csökkent, sőt, elsősorban a külső hatások - azaz az euró-zóna és ezen belül a Görögország válsága - a magyarországi körülményekre is erőteljesen hatott. A bizonytalan gazdálkodási környezet a kis- és középvállalkozásokat inkább zavarja, mint a nagyokat.

A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan növekedett, aztán fokozatosan csökken, de ez a kedvező folyamat az első negyedévben már nem folytatódott. A magyar gazdaság iránti külső befektetői bizalom ebben az időszakban stagnált.

Az üzleti infrastruktúra alakulását jellemző új gépkocsi-eladások 2005 közepe óta lényegében csökkenő trendet követnek. 2010 első negyedévében - kisebb átmeneti javulás után - ismét nagyot zuhantak az értékesítések.

3. Versenyképességi sorrend (IMD)

A válság által maga a versenyképesség fogalma is olyan, az eddigieknél tágabb értelmezést kíván, amely kiterjed a gazdasági megrázkódtatásokkal szembeni ellenálló képességre és a "helyreállítási periódus" sikerességére. Az IMD World Competitiveness Yearbook legfrissebb, 2010 májusban publikált versenyképességi rangsorát Szingapúr és Hong-Kong vezeti, megelőzve a korábbi években vezető USA-t. Ezek az országok képesek voltak a válság hatásait az ázsiai régióban való erős expanzióval ellensúlyozni. (Szingapúr GDP-je 2010 első negyedévében 13 százalékkal nőtt.) Az európai országok között Svájc az első (az összesített lista 4. helyezettje), s az első húsz közé került Svédország (6.), Norvégia (9.), Dánia (13.), Ausztria ((14.), Németország (16.) és Finnország (19.) is.

A kelet-közép-európai régió országai az IMD-lista második felében helyezkednek el. Az elmúlt évben Lengyelország és Magyarország versenyképessége javult, a lengyel gazdaság a 44. helyről a 32.-re került. Magyarország a 45. helyről a 42.-re lépett előre, megelőzve Szlovákiát és Szlovéniát, amelyek pozíciója hatalmasat romlott: Szlovákia a tavalyi 33.-ról a 49., Szlovénia pedig a 32.-ről az 52.-re esett vissza. Csehország a 29., kedvező pozíciója nem változott. Románia továbbra is a térség sereghajtójaként az 54. helyen áll.

Magyarország versenyképességének javulásában az IMD szerint az üzleti hatékonyság, a nemzetközi kereskedelembe való beágyazottság volt a leglényegesebb tényező. A mi versenyképességi indexünk javulásában is ez játszotta a döntő szerepet. A szlovák versenyképesség visszaesését a válság körülményei között nemhogy megakadályozta volna az euró bevezetése, az inkább felerősítette a gazdaság egyoldalú szerkezetéből következő problémákat.

Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt.