Fogyókúrás tanácsadás

Negyed óra alatt az orvosi rendelőben

A fejlett, iparosodott országokban az elhízás a felnőtt lakosság jelentős részét érinti.
Az elhízás aránya ezekben az országokban az elmúlt évtizedben 10-15 %-kal nőtt.
Ennek hátterében a fokozott zsír és szénhidrátfogyasztás, valamint a csökkent fizikai aktivitás áll.

A két tárgyalás között pár gyorséttermi falatot evő menedzsereket, a rendszertelenül étkezező üzletembereket ugyanúgy érinti az elhízás problémája.
Magyarországon végzett korábbi felmérés alapján a felnőtt lakosság 40 %-a túlsúlyos, és 20 %-a elhízott, vagyis a lakosság 60 %-ának van testsúlyproblémája!
Az elhízás kockázati tényezője számos betegségnek, így az érelmeszesedésnek,a cukorbetegségnek, a vérnyomás emelkedésének, a mozgásszervi, légzőszervi, daganatos betegségeknek. Pl. férfiak körében kimutatták, hogy 20 %-os súlynövekedés 86%-kal növeli a koszorúér betegség kockázatát.

Sajnos a mindennapi gyakorlatban a háziorvosi rendelőben és a szakrendelőkben a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem megfelelő tájékoztatást és ajánlást kapnak a betegek, ami nagyban hozzájárul a testsúlycsökkenés sikertelenségéhez.
A rendelőintézetben a túlsúly egészségügyi kockázatának vizsgálatához 3 adatra mindenképp szükségünk van: a testtömegindexre, a beteg derékbőségére és az elhízás már kialakult szövődményeinek listájára.

1. Ismerjük meg a beteg jelenlegi életmódját
Nagyforgalmú rendelőben ez 4 rövid kérdéssel megoldható.
- Egy átlagos napon mit eszik a 3 étkezés alkalmával, és szokott-e falatozgatni étkezések között, és főleg későn este?
- Mennyi húst, zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt?
- Milyen testmozgást végez és milyen rendszerességgel?
- Milyen egyéb fizikai tevékenységet folytat egy átlagos napon?

2. Mérjük fel a testsúlyt jelenleg befolyásoló tényezőket, kérdezzünk rá a korábbi fogyási kísérletek eredményeire.

3. Tekintsük át a testsúlyt jelenleg is befolyásoló egyéb tényezőket
Pl. bizonyos hízást elősegítő gyógyszerek szedése, a testmozgás fizikai korlátai, falánksági rohamok vagy egyéb pszichés problémák.

4. Személyre szóló legyen a fogyási terv
Diétás célként kitűzhetjük az adagok csökkentését, a zöldségfogyasztás növelését. Felvethetjük, hogy vigyen magával ebédet a munkahelyére, és javasolhatunk egyéni edzőprogramot, gyakoribb sétát, vagy egyszerűen a napi aktivitás növelését, a lift helyetti lépcsőmászást.

5. Módosítsuk a diétát
Számtalan diétás program létezik, de fontos, hogy a beteg a választott módszert könnyen megvalósíthatónak, hosszú távon fenntarthatónak, élvezhetőnek és egészségesnek találja. A napi kalóriabevitel 1000-1200 kcal között legyen. Energiaszegény, csökkent telítet zsírt és kevés finomított szénhidrátot fogyasszon.

6. Vezessen a beteg diétás naplót.
Akik leírva szembesülnek a napi szinten elfogyasztott kalóriabevitelükkel, könnyebben fogynak le.

7. Szorgalmazzuk a rendszeres mozgást
Fokozatosan erősödő fizikai aktivitásra késztessük a beteget, és ismerjük el teljesítménye javulását.

8. Tűzzünk ki konkrét, közvetlen célokat
Készítsünk a beteg által bevállalhatónak tartott fogyási tervet, és ezt következetesen kérjük is számon.

Nézzük felülről a dolgokat!
A visszalépések elkerülhetetlenek. Fontos, hogy a beteg felkészüljön erre és legyen megoldási terve az ilyen esetekre. A rövidtávú gyors fogyás nem olyan fontos, mint az életmódbeli változtatások. A kezelés elsődleges céljának az egészségi állapot javulását kell tekinteni.

Sok sikert kívánunk!

Dr. Beke Zsuzsa

A Cseresznye utcai rendelő fül-orr gégész, természtegyógyász, és akupunktúrával foglalkozó szakorvosa

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →