Lehet, hogy sohasem áll vissza a 2006-2007-es szintre a magyar sörfogyasztás, de ha igen, az biztosan nem 2010-ben lesz - mondta a Napinak Michiel Egeler, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója.

Egeler kifejezetten versenytorzítónak tartja, hogy a sörre indokolatlanul magas a jövedéki adó, míg a boron ilyen közteher nincs. Megérti, hogy Magyarország elsősorban bortermelő ország, de a jövedéki adó mellett egyre nagyobb szerepet vállalnak a felelős alkoholfogyasztás terjesztése terén is. A jövedéki adó jelenlegi szintje pedig a mai gazdasági helyzetben szó szerint fojtogatja az iparágat. A környező országokhoz képest Magyarországnál csak a jóval kisebb sörkultúrával bíró Szlovéniában magasabb ennek a köztehernek a mértéke.

A recesszió nem csak a magyar sörfogyasztást viseli meg a várnál jobban, az unió más országaiban is kevesebbet költenek a fogyasztók, és az Egyesült Államokban sem más a helyzet. A különbség az, hogy itthon már 2007-ben érezhető volt a fogyasztás csökkenése, ami 2008-ban csúcsosodott ki. Tavaly szeptemberig, vagyis a pénzügyi válság kirobbanásáig a piac 8,2 százalékos fogyasztáscsökkenést szenvedett el, ami azt jelentette, hogy a piac egésze veszteségbe fordult.

A Heineken Hungária ugyan jó helyzetben volt, hiszen a recesszió ellenére - csökkenő értékesítés mellett - piacot nyert és 2,5 milliárd forint profittal fordult az idei évbe, de Egeler szerint a válság miatt a költségvágásokban sokkal messzebbre kellett menni, mint azt korábban tervezték. Idén nem volt fizetésemelés, a marketingbüdzsét alaposan megnyirbálták, a beruházásokat 35 százalékkal vették vissza és az értékesítésnél is olcsóbb stratégiát kellene kidolgozni. Mindezt annak ellenére, hogy a cégnél már 2007-ben elkezdődött egy hatékonyságjavító program.

A végrehajtott költségcsökkentés elsősorban a részvényesi, tulajdonosi elvárásokat, a vállalatcsoport profitabilitásának megtartását célozza. Idén a tavalyi nyereség szinten tartása a cél, hiszen normális gazdasági körülmények között, válság nélkül 2009-re nagyjából hárommilliárd forintos nyereséget kellene felmutatnia a cégnek. Logikusan ezt nem lehet végrehajtani, és nem csak a recesszió miatt.

A fogyasztás csökkenése mellett emelkedtek a nyersanyag- és energiaárak, a jövedéki adó és nem utolsósorban alaposan gyengült a forint az euróval szemben. Júliustól nagyobb áfával és jövő januártól még nagyobb jövedéki adóval kell számolnia a söriparnak. Ilyen körülmények között egyáltalán nem tűnik túlzónak a termelés és értékesítés kiadásainak megkurtítása.

Az idei fogyasztáscsökkenést öt százalék körül várja a piac, de Egeler szavaiból kiderült, hogy a helyzet annyira bizonytalan, hogy a csökkenés akár a 10 százalék közelébe is kerülhet, annak ellenére, hogy a volument generáló fesztiválok eddig rekord vendégszámról számoltak be. A Heineken Hungária két fesztiválban érdekelt, a soproni Voltban és a Heineken Balaton Soundban.

Mindkettő jól teljesített, de Egeler szerint ezek az események nem hoznak igazi profitot, hiszen szponzorként vannak jelen, vagyis a nyereséget elviszi a fesztiválok promotálására fordított összeg. Ugyanakkor a vezérigazgató szerint megéri, hiszen nem kis mértékben járul hozzá például a Volt sikere a Soproni márka erősödéséhez. Annyira bejött a Soproni arculatának építése - amelybe jól passzol a fesztivál -, hogy a márka mára kategóriájának második söre lett, és olyan hagyományos hazai márkákkal versenyez, mint a Borsodi és az Arany Ászok. Ezek közül tavaly csak a Soproni tudott piacirészesedés-növekedést felmutatni.

Forrás:
Napi Gazdaság Online

www.napi.hu