Kedves Cégvezető Barátom!

Ezek tipikus vezetői problémák. Vezető barátunk sokszor már hajnali fél négykor felriad, mert eszébe jut: „Úristen, tegnap elfelejtettem felhívni a Takácsot, ebből mi lesz?” Már vissza sem tud aludni, csak forgolódik. Hogy ne ébressze fel a feleségét, kimegy a konyhába. Ám útközben a konyhaajtó kilincse a kezében marad: „Ezt már két hete meg kellett volna csinálnom.” Kiér a konyhába, ott ül a kutya, bánatosan néz rá: „Tudom, elfelejtettem kutyakaját venni. Majd eszel maradékot, nem vagy te uniós kutya, hogy ne ehess moslékot. Legalább te ne idegesíts!” Majd eszébe jut, hogy: „Az anyósnak megígértem, hogy péntekig felásom a kertjét, abból úgyse lesz semmi.” Majd bevillan: „Úristen! Holnapután házassági évforduló, én meg betettem estére egy üzleti vacsorát. Hát ebből mi lesz? Majd elválunk, aztán újraházasodunk valami másik napon, de ezt most nem tudom odébbtenni. Atyaég!”

Na, körülbelül ilyen gondolatok vannak a fejében, mikor beér a cégbe. Ott meg rászakad egyszerre az összes tennivaló: „Szaladj főnök, baj van hátul a raktárban!” – Útközben megszólal a mobiltelefon. – Valakit meg kell szidni. – Valakit meg kell dicsérni. – Valakit ki kell rúgni. – Valakit fel kell venni. – „Mennyi pénz jött ma?” – Meg kell írni a beszámolót. – „Tízre jönnek hozzám.” – Jolán sír, lelki életet kell élni vele. – „Ha nem szólok ezt is elfelejtették volna.” – Bejelentkezett az APEH. – „Mindenre nekem kell gondolni.” – „Jaj Istenem, mit csináljak?!!!”

Ismerősek ezek a problémák?

Az emberi elme úgy működik, mint egy számítógép. Vagy inkább egy számítógép működik úgy, mint az emberi elme. A számítógépnek van valamennyi memóriája, melynek segítségével végzi a feladatait. Hasonló módon az embernek is van valamennyi energiája, figyelme arra, hogy működtesse az életét, végezze a feladatait.Ha az ember elindít a számítógépen nagy programokat, jó nagy terjedelmes fájlokkal, a gép elkezd lassulni. Hasonló módon, egy olyan vezető, akinek túl sok megnyitott feladata van, lassulni fog, mert szétszóródik a figyelme. Minden megnyitott feladat elvesz valamennyit a figyeleméből, energiájából.Ha a számítógép memóriáját további fájlok megnyitásával terheljük, egyszer csak „lefagy”. Az ember is képes „lefagyni”.

Volt már Önnel olyan, hogy annyi dolga lett volna, azt sem tudta, melyikhez kapjon?

Aztán végül hagyta az egészet a fenébe, és elment, és csinált valami egészen mást, olyant, amit nem is kellett volna csinálnia. Na ez az, amikor az ember „lefagy”.

További probléma az is, hogy egy feladat mindig először fejben indul el. Mondjuk eszébe jut az embernek, hogy levelet kéne írni a Gipsz Jakabnak. Lehet, hogy ez három hónapja jutott az illető eszébe. Akkor a feladat már három hónapja megnyílt, már azóta van rajta figyelem, azóta van rajta energia.Ugyan nem úgy jár-kel három hónapja, hogy „Levelet írni a Gipsz Jakabnak! Nehogy elfelejtsek levelet írni a Gipsz Jakabnak!”, mégis van rajta energia és figyelem. Lehet, hogy közben elfelejti az ember, de akkor is viszi az energiát. És ez lassít, szétszórja a figyelmet. Ahogy a számítógépen is csak az aktuális feladatot és ablakot nézzük, de ha a háttérben futnak további alkalmazások, – még ha el is feledkeztünk róluk –, akkor is lassítják a gépet.

Pedig ha a vezetőnek túl sok lezáratlan múltbéli nyitott feladata van, a figyelme és energiája ezeken lesz. Mindig ott jár az esze, nem a jelenen és a jövőn. Így az ilyen vezetőre azt mondhatjuk, hogy nincs itt és most. Kevés az az energia és figyelem, amivel a jövőjét kreálja. És kapunk egy probléma megoldó vezetőt, egy probléma megelőző vezető helyett. Olyan ez, mintha lenne egy autónk kétszáz visszapillantó tükörrel, előre meg be lenne deszkázva a szélvédő. Ennek az a vége, hogy megy az illető az utcán, és magában beszél. Vagy volt már esetleg olyan Önnel, hogy vidékről hazafelé autózott, megállt a ház előtt, kiszállt az autóból, és ha megkérdezték volna, merre járt mit látott út közben? Hát bizony se kép se hang. Ön nem volt ott igazán, Ön helyett egy automata vezetett, Ön pedig a lezáratlan múltbéli feladataiban volt. Így elég nehéz szépen prosperáló, virágzó céget építeni, és fennkölt cégvezetői célokat megvalósítani.

Van egy jó hírem, és van egy rossz.

Egy partnerünk ezt így fogalmazta meg: „Rájöttem, hogy a munkában nem megszakadni kell, hanem elvégezni.” És ez a jó hír, a munkában nem kell megszakadni. A rossz hír viszont az, hogy el kell végezni. Volt már úgy Önnel, hogy egy délután összejött, és egy nagy adag feladatot le tudott zárni, egy csomó tennivalót el tudott végezni? Hogyan érezte magát tőle? Ugye hogy jól? Mert ekkor visszakapta mindazt az energiát és figyelmet, ami azokban a feladatokban volt lekötve. Na, így lehet jól tenni a dolgunkat.

Van megoldás arra, hogy az ember hatékonyan elvégezze a feladatait. Van megoldás arra, hogy ne egy cégvezető, hanem apus menjen haza esténként a munkából. Mert a napi feladatok le vannak zárva, bent maradtak a munkahelyen, és nem kell hazavinni őket magunkkal. Így nem érzi úgy magát az ember, mint a kisdiák, aki nem végezte el a házi feladatait   

Piroska Gyula

Profi Konzultáns Szövetség