Az életkor szerinti diszkrimináció a munkaerőpiacon

A hazai jog szerint hátrányos megkülönböztetésről akkor beszélhetünk, ha valakit többek között nem, kor, nemzetiség, faji, vallási hovatartozás miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyeket - és ezt nem tudják alátámasztani ésszerű indokkal.

A Magyarországon tapasztalat hátrányos megkülönböztetés gyakori előfordulása nemzetközi összehasonlításban is magas, egy felmérésben részvett majdnem harminc ország közül hazánk a negyedik, míg az uniós 16 tagország listáján a második helyen szerepelünk. Európában a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés Svédországban, Magyarországon és Olaszországban a legmagasabb, míg az Egyesült Királyságban, Dániában és Luxemburgban a legalacsonyabb.

40 év felettiek és pályakezdők – az álláskereső piac „kegyvesztettjei”?

Hazánkban – a nemzetközi „gyakorlathoz” megfelelően leginkább az életkor szerinti diszkrimináció a legjellemzőbb. A hátrányos megkülönböztetés e módja az Országos Munkaügyi Központ adatai szerint egy-másfél millió embert érinthet ma Magyarországon, különösen az idősebb korosztályt és a pályakezdőket. A problémát felismerve a Munkaügyi Központ több programot is indított, azonban a helyzet megváltoztatásához a cégeknek is felelősséget kell(ene) vállalniuk: hazai és nemzetközi szinten is szemléletváltásra lenne szükség.

A jövő reménységei: a pályakezdők

A tanulmányaikat befejező fiatalok többsége optimistán kezdi a munkakeresést: az első kudarcélmények után azonban ez a lelkesedés csökken. Sokan úgy érzik, már interjúra eljutni is kihívás: ugyanis a hirdetések jelentős részében 1-3 év szakmai tapasztalatot várnak el.

De mi a helyzet a 40 év felettiekkel?

Ma már nincs olyan munkahely, ahol a nyugdíjig dolgozhatnánk. Véleményem szerint a legrosszabb helyzetben az idősebb generáció van, ha a munkakeresésről van szó. ők gyakran a személyes beszélgetésig sem jutnak el, még bizonyítási lehetőséget sem kapnak. Pedig egy 50 éves munkavállalónak még 10 értékes éve van hátra, amit munkával tölthetne. Az idősebb generáció mellett szól, hogy ők már megfontoltabbak, nem váltanak olyan könnyen munkahelyet, főleg nyugdíj elött, így a vállalat hosszabb távon építhet rájuk. Nagyfokú szakmai- és élet-tapasztalatokkal rendelkeznek, amiből szintén profitálhat a cég. Az idősebb korosztálynál nincs annyira jelen a család, a gyerekek már önállóak, így teljes egészében a munkára tudnak koncentrálni. Legtöbbször a cégek félelme az, hogy a fiatalos csapatba az idősebb munkavállaló nem tud beilleszkedni. Ezt egy személyes példával tudom megcáfolni: nálunk, a TESK-nél főként fiatalabb korosztály dolgozik, az átlagéletkor 25 év körül van. Az egyik kollegánk, László nyugdíj előtt áll, és a csapat teljes jogú tagja. Maximálisan elfogadtuk, soha nem okozott gondot a beilleszkedése, színes pontja a cégnek.

Úgy gondolom, hogy egy vállalat, egy csapat csak profitálhat abból, ha eltérő életkorú munkatársak alkotják a kollektívát. Szükség van arra, hogy más gondolkodásmóddal, más személettel rendelkező kollegák dolgozzanak együtt, tanuljanak egymástól. Remélem, hogy a jövőben változik a pályakezdőkkel és az idősebb korosztállyal szembeni előítélet és ők is ugyanolyan esélyekkel indulhatnak a munkaerő piaci versenyben, mint a tapasztalattal rendelkező, de fiatalabb „versenytársak”.

Forrás: Tesk Tanácsadó Kft.

Szeretne díjmentesen konzultálni szakért?ľnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Cégtárunk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

További cikkeket a témában a "HR" rovatunkban olvashat →