Három hónapnyi emelkedés után sem akarnak korrigálni a részvénypiacok, sőt az elmúlt napok budapesti kereskedését nézve úgy tűnik, mintha egyre több lenne a vevő. De vajon honnan a pénz az egyre magasabb árakon való vásárlásra?
Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint alapvetően a globális stimulus hatásának megjelenéséről van szó. Rengeteg pénzt pumpáltak a gazdaságokba, és ez megjelenik az eszközök árazásában, vagyis a részvénypiacokon is.
Másrészt az elmúlt három hónap emelkedése ellenére az intézményi befektetők jelentős része nem változtatott a meglehetősen defenzív portfóliója összetételén. Az átlagos súlyhoz képest ősszel jelentősen leépítették a részvénykitettséget, majd február-márciusban a kelet-európai részvények súlyát több esetben nullára, de legalábbis drasztikusan csökkentették a portfóliókban. Vagyis volt egy globális, és egy második körös, régiós súlycsökkentés is. Ezeknek a pozícióknak a visszaépüléséhez pedig idő kell.

A nagybefektetők többsége azért nem ugrott vissza olyan gyorsan és akkora elánnal, sokan most is defenzívek maradtak, aminek számos oka lehet, például nem gondolják úgy, hogy megfordult a piac. "Meg kell jegyezni, hogy a magánbefektetők sokkal bátrabbak voltak az elmúlt hónapokban, mint az intézmények" - tette hozzá Pintér.
Számos intézmény persze egyszerűen azért vásárol, mert pénz áramlott az általuk kezelt alapokba. A hetente megjelenő statisztikák is azt mutatják, március óta folyamatos a pénzbeáramlás a feltörekvő piacokra specializálódott alapokba, igaz, ez mindig csak a tendenciát jelzi, a valós összeg általában sokkal nagyobb, mint ami a kimutatásokban szerepel. Az alapkezelők eddig is rendelkeztek befektetésre váró tőkével, ám azt óvatosságból betétbe menekítették, a hangulat javulásával azonban a befolyó összegeket most már el is költik. Márpedig ha jól teljesítenek a piacok, akkor jön be új pénz, és ez ismét fölfelé hajtja az árakat.
Emellett nagyon kedvező a térségnek a nyersanyagárak erősödése. Az Emerging Europe, illetve az EMEA-alapokban sok "nyersanyagkapcsolt" ország van, előbbi alaptípusban Oroszország, utóbbiban pedig például Dél-Afrika szerepel. Sok befektető szempontjából így Magyarország egy olyan csoport tagja, amelyet nyersanyagkapcsoltnak tekintenek.
Ezért amióta mennek föl a nyersanyagok, nagyon szépen teljesítenek a mi piacaink is. S noha a beáramló tőke elsődleges célpontjai a nyersanyagban gazdag országok, a súllyal arányosan Magyarország is részesül ebből. A kimutatások szerint ugyanakkor sokkal több pénz áramlik az ázsiai vagy dél-amerikai fejlődő alapokba, vagyis nem lehet azt mondani, hogy ennek a jelenségnek mi lennénk a fő kedvezményezettjei.
Mivel sok befektető még mindig alulsúlyozza a részvényeket, de legalábbis nem súlyozza túl azokat, maradt tartalék hajtóerő, ha úgy alakul, vagyis likviditási oldalról kaphat még támogatást ez a rally. Az a kérdés, hogy meddig tart ki az optimizmus, a hangulat ugyanis eddig sokkal többet javult, mint a fundamentumok. Nehéz pontosan megérezni, hogy ezek mennyire vannak összhangban, de én most óvatosabb vagyok - fogalmazott Pintér András.
Miró József, az Erste stratégája a pénzbeáramlás mellett a hatalmas shortpozíciókra vezeti vissza a hazai piacon kibontakozott rallyt. Az OTP-ben a csúcson csak Amerikából 12,5 millió papírra rúgott a shortállomány, és ez a legutóbbi - május közepi - kimutatásban sem csökkent tízmillió alá. Azóta persze némileg változhatott a helyzet, de nem véletlen, hogy májusban az OTP-részvénynek volt a legnagyobb forgalma a régióban.
Aki boldogan ült a shortjában és 1300-as árfolyamnál még a profitját számolgatta, most már esetleg egy méretes bukóban tartózkodik, így irracionalis döntéseket is hozhat - világít rá a szünet nélküli emelkedés egy lehetséges okára Miró. A jelenlegi helyzet furcsasága, hogy senki nem tudja megmondani, hogy a részvények olcsónak vagy drágának számítanak-e. Amint a közelmúlt elemzéseiből is látszik, az értékelések igen tág határok között mozognak, a prót és kontrát is meg lehet magyarázni.
A likviditás kezd helyreállni a világban, amivel a nagy bankbedőléseket elkerültük. De a likviditás hiánya károkat okozott a reálgazdaságban, s hogy mekkorák ezek a károk, azt senki nem tudja. Az általános kép mindazonáltal már nem fekete, inkább csak szürke, aminek hatására a kockázatmentes eszközökben parkoló pénzek elkezdtek visszaáramlani a piacra és keresik a kockázatosabb eszközöket, ezen belül a növekedési sztorikat. Nem véletlen, hogy az Egist és a Richtert tépték szét, ahol az üzletmenet a válság hatására nem vagy csak kissé sérült. Ha viszont újra elromlik a hangulat, akkor ez a trend is megáll.
Ha az előrejelzések jók, akkor a BUX jelenleg 10,6-os P/E-n forog, miközben a kockázatmentes hozam tíz százalék. Vagyis sem drágának, sem olcsónak nem nevezhető a piac. A cseh piac rátája 12,5, a lengyelé 14, vagyis Budapest olcsónak tűnik, de más a hozamkörnyezet, ami indokolja a látszólagos alulértékeltséget. A nagy emelkedésnek viszont Miró véleménye szerint a vége felé vagyunk, már csak egy minimális drágulás lehet hátra.

Napi Online