Az Adótanácsadók Egyesülete csütörtökön beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), mert a 2010-ben hatályba lépő adó-és járuléktörvények egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek tartja - közölte a szervezet. A VOSZ szerdán hasonló bejelentést tett, s fontolgatja a törvény megtámadását az IPOSZ is.

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénycsomagot az Országgyűlés június végén fogadta el. Az Adótanácsadók Egyesülete közleménye szerint megérti és méltányolja az adórendszer egyszerűsítését célzó rendelkezéseket, úgy véli azonban, hogy más - éppen a legfontosabb - rendelkezések ezzel homlokegyenest ellentétes hatásúak. "Érteni véljük a szürkegazdaság visszaszorítására való törekvést is egyes előírások mögött, szilárd véleményünk szerint azonban ezek egyrészt könnyen kijátszhatóak, másrészt az elérni kívánt cél ellen hatnak, hatásukban inkább növelik, mint csökkentik a szürkegazdaság hatókörét" - hangoztatja a szervezet.

Egyes, az szja, a társadalombiztosítás az egészségügyi hozzájárulások körébe tartozó rendelkezések azonban nem csupán hátrányosak, hanem teljes jogbizonytalanságot teremtenek, és szinte a teljes kisvállalkozói kört érintik, amikor személyes munkavégzésük bérét a náluk nem értelmezhető piaci érték alapján kívánják adó-és járulék alá vonni - állapítja meg az egyesület.

„Értelmezhetetlen és értelmetlen" a szabályozás

Eddig is voltak-vannak előírások, amelyek a vállalkozók által felveendő személyes jövedelem, az adó- és járulékalap minimumát határozták meg. Jövőre azonban e jövedelmet olyan újonnan bevezetett fogalmak alapján kellene meghatározni, amely fogalmak a vállalkozók vonatkozásában egyszerűen értelmezhetetlenek, értelmetlenek. Ami pedig értelmetlen, azt mindenki, az ellenőrzést végző APEH is úgy értelmezheti, ahogy akarja. A jogbizonytalanság így létrejövő foka a szervezet álláspontja szerint egyértelműen alkotmányellenes.

Az egyesület szerint nemcsak a jogbiztonság követelménye sérül. Az új rendelkezések között van, amelyik a meg sem szerzett jövedelem eho alá vonásával a tulajdonhoz való jogot, van, amelyik az eltérő adóztatással a verseny szabadságát sérti. Más jogszabályhely az osztalékként ki sem fizetett nyereség ehóztatásával - csökkentve ezzel a beruházásra fordítható összegeket - a magyar gazdaság piacgazdaság jellegét, ismét másik a táppénzt, nyugdíjat nem biztosító eho fizetéssel a hátrányos megkülönböztetés tilalmát veszélyezteti.

Szívesen leülnek a tárgyalóasztal mellé

Mindezek alapvető alkotmányos értékek - hangsúlyozza az egyesület, ezért a szervezet csütörtökön beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az általa kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kéri.

Az Adótanácsadók Egyesülete egyúttal kész egyeztetni a pénzügyi kormányzattal arról, hogyan lehetne azokat a szándékokat, amelyekkel maga is egyetért, az alkotmánnyal összhangban az adótörvényekbe átültetni.

Másoknak sem tetszenek a módosítások

A VOSZ szerdán jelentette be: az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért a társadalombiztosítási járulékot nem a ténylegesen kifizetett jövedelem, hanem a munkakör, illetve a tevékenység piaci értéke után kell megfizetni. A VOSZ véleménye szerint nem definiált a törvényben a "tevékenység piaci értéke", és arra az illetékes miniszter sem kapott felhatalmazást. Így nem tudható, hogy milyen előírások és iránymutatások alapján lehet és kell a járulékalapot meghatározni. Az APEH vagy más hatóság által készített, a jövőben kiadásra kerülő útmutató, körlevél vagy leirat nem minősülhet jogforrásnak, így alkalmazásuk elfogadhatatlan a szervezet szerint.

Az IPOSZ ugyancsak törvényellenesnek tartja, hogy egy kisvállalkozónak a szakmák szerinti nemzetgazdasági átlagbér után kelljen járulékokat fizetni, ezért az ügyben várhatóan ők is az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Forrás:
Piac és Profit

www.piacesprofit.hu