"Csupán" 1-1,5 százalékkal több az áfabefizetési kötelezettségük a szállásadással foglalkozó cégeknek, de így legalább nem romlik a versenyképességük. A nemzetközi szállodavállalatok pedig gesztusértékűnek tartják a 18 százalékos kormányzati üzenetet.

Azt nyerték, hogy nem vesztettek? - tehetnénk fel cinikusan a kérdést. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke, Hülvely István még májusban állt a nyilvánosság elé a pénzügyminiszternek átadott számsorral és indítvánnyal: a kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek 56,9 százaléka származzék szállásadásból, ez legyen az a rész, amely a 18 százalékos áfakulccsal „dolgozhatna", a 43,1 százalék pedig 25 százalékos kulccsal adózzon. Ha a szektor egységesen 25 százalékot fizetne be, akkor 7,3 milliárd forint többletbevétellel kalkulálhat a büdzsé, ami mindössze 6 milliárddal lenne több, mint ha a szövetség által indítványozott 18 százalékos terhelésnek adnának helyt. Viszont életben maradnának a szállodák - szögezte le a parlamenti végszavazás előtti utolsó pillanatban a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége és a Magyar Szállodaszövetség.

Utólagos bólintás

Azóta tudjuk a végeredményt: a kormányzat rábólintott az önmérsékletet is tanúsító javaslatra, majd a Ház is zöld utat adott a 18 százaléknak, a szállásdíj áfája utólag ugyan, de bekerült a távfűtés, kenyér, tej alkotta kedvezményezett csoportba. Hülvely István pedig a Piac & Profitnak is kész bizonyítani, hogy a versenyben, mi több, szinte az életben maradásnak az utolsó esélye, hogy nem sorolódtak be az általános érvényű áfaemelésbe, hanem valamelyest csökkent is a kötelezettség mértéke.

Kóstoló

A szállásadók, kis ideig ugyan, de belekóstolhattak abba, milyen is a 25 százalékos áfa. A Pénzügyminisztérium június 30-án, a kora esti órákban tette közzé a parlament döntését, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás bekerül a kedvezményes 18 százalékos áfakörbe. A 25 százalékos áfa viszont már másnap, július elsejétől hatályos lett. A 18 százalékos kulcsot csak a törvénymódosítás kihirdetése utáni napon, illetőleg az azt követően teljesített szálláshely-szolgáltatás esetén lehetett először alkalmazni.

"Az Európai Unióban Magyarország az utolsó helyen állt a szállás általános forgalmi adójának mértékével, ugyanis minden más államban kedvezményes kulcsot alkalmaznak" - érvel a szakember. Külső versenyképességi tényező, hogy mennyi is a szállodai szobák áfája. A 25 helyett 18 százalék tehát komoly érték még akkor is, ha a versenyképességünk ettől nem javul. Főleg azért nem, mert a kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek 43 százalékára érvényes a 25 százalékos adó. A teljes áfaterhelés így tehát nagyobb, mint július elseje előtt volt, de csak egy-másfél százalékkal nőnek a befizetési kötelezettségeink.

Ha nem is javult a szakma versenyképessége, de legalább nem romlott, s ez - Hülvely István szerint - nagy szó a jelenlegi gazdasági környezetben. Tény, nem nagyon lehet kommunikálni a piacnak az év közepétől érvényes új szabályozást, mert annak, hogy nem emelik fel a szobaárakat, nincs üzenetértéke az utazók számára.

Egy szinttel feljebb

- Az ágazat helyzetére változatlanul rányomja a bélyegét a válság, ezt bizonyítja, hogy uniós pénzeket is elnyert társaságok sem látnak hozzá tervezett fejlesztéseikhez - fejtette ki Hülvely István. - Míg egy-két éve is jellemző volt a szállodaiparban az úgynevezett projekthitel - amikor maga az objektum a fedezet -, manapság nyoma sincs az ilyen konstrukcióknak. De ha van is befektethető pénz, maga az építtető áll el a projektjétől.

Vajon oldhat-e valamennyit a szigorú „önmegtartóztatáson" éppen az áfáról szóló kormányzati döntés? Tekintheti-e a 18 százalékos áfát gazdaságpolitikai üzenetnek a nemzetközi szállodaipar? Az Accor-Pannonia Hotels Zrt. számára persze nem mellékes, hogy mekkora közterhekkel kell kalkulálnia a magyar piacon, de az sem, hogy milyen stratégiát, üzletpolitikai felfogást képvisel, közvetít a magyar állam. A francia világcég tulajdonában álló magyar társaság igazgatótanácsi elnöke, dr. Harbula Gyula a 18 százalékot úgy fordítja le a szállodaipar nemzetközi nyelvére, hogy az tényleg új, pozitív jel.

- A kormányzat a turizmus fontosságát egy szinttel föntebb tette - szögezte le a szállodaipar nemzetközi szaktekintélyének számító elnök. - A most kapott s talán maholnap fejlesztésekre sarkalló jelzést nem felejtve is muszáj figyelembe venni, hogy egyenesen hasznos a szállodaipar számára a mostanában tapasztalható pangás. Az elmúlt pár évben komoly túlfejlesztésre került sor Budapesten, illetve a wellness tekintetében az egész országban.

Az olcsó hitelek ezzel a „többlettel" ajándékozták meg tehát a szállodaipart, a gyógy-idegenforgalmat. Sok vállalkozás eleve az olcsón kapott pénzért fejlesztett, s így nem a piaci alapú projektek valósultak meg.

Felelős fejlesztés

A megdrágult és nehezebben megkapható hitelek - Harbula Gyula szerint - azt mindenképpen elérik, hogy felelősségteljesebben fejlesztenek a szállodaipari befektetők.

- Az Accor egyébként a túl sok szálloda és a megdrágult kölcsönök miatt visszafogta magyarországi fejlesztéseit, megvárjuk, míg a piaci és árviszonyok ismét rentábilissá teszik a beruházásainkat - mondja. - Mostanában renováljuk a József körúti szállodánkat, melyet a nyárra ki kellett volna nyitnunk. De úgy értékeljük a piacot, hogy elég lesz tavasszal vendégeket fogadni.

Így tesz minden nagy nemzetközi szállodalánc a világon: kivár, még akkor is, ha lehetőségeik nem szabnának gátat projektjeiknek. De abban a pillanatban, amikor már sejteni lehet, hogy a turizmus pangásának közeledik a vége, azonnal építeni, bővíteni fognak. Talán nálunk is, mert az áfakönnyítésben megfogalmazott üzenetével a magyar kormányzat jobb pozícióba sorolta az idegenforgalmat.

Forrás:
Piac és Profit

www.piacesprofit.hu