2013. november 30-tól hatályos rendelkezések:



Bejegyzett kereskedő, eseti bejegyzett kereskedő jövedéki biztosítékának változása:

Az egyéb ellenőrzött ásványolajok közé tartozó 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő behozatalának, illetve eseti behozatalának engedélyezéséhez az eddigiektől eltérően nem az 52. § (1) bekezdés a) pontjában, hanem az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel számított adó egytizenketted részének, eseti bejegyzett kereskedő esetében az adó teljes összegének megfelelő összegben kell nyújtani. [Jöt. 24. § (1) bekezdés f)  pont és (2) bekezdés]



Ásványolaj-tároló adóraktár tevékenységi körének, feltételeinek és jövedéki biztosítékának változása:

Ásványolaj-tároló adóraktárban a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kiszerelése is végezhető. [Jöt. 58. § (1) bekezdés e) pont]

A jövedéki biztosítékot a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént tároló adóraktár esetében adóraktáranként 20 millió forint értékben kell nyújtani. [Jöt. 58. § (5) bekezdés d) pont]



Felhasználói engedélyes jövedéki biztosítékának változása:

A felhasználói engedélyesnek a jövedéki biztosítékot a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb –

adómérték alapján számított összeg erejéig, de legfeljebb 60 millió forint összegben kell nyújtani. A megbízható felhasználói engedélyes esetében a jövedéki biztosíték összege - kérelem alapján - felére csökkenthető, amely további 50%-kal mérsékelhető, amennyiben a megbízható felhasználói engedélyes legalább 5 éve a Jöt. szerinti engedéllyel folytatja tevékenységét. [Jöt. 59. § (6) bekezdés b) pont]


2014. január 01-jén hatályba lépő rendelkezések:



Aroma fogalmának az aktualizálása

Az aroma meghatározásánál a Magyar Élelmiszerkönyvre történő hivatkozás helyett a vonatkozó hatályos közösségi jogforrást építették be a jövedéki adótörvénybe. [Jöt. 7. § 35. pont]



Szárított és fermentált dohány fogalmának bevezetése

Bevezetésre kerül a szárított és a fermentált dohány fogalma. [Jöt. 7. § 56-57. pontok]
Szárított dohánynak a tőről leszakított nyersdohány, valamint a 2401 vámtarifaszámú feldolgozatlan dohány, továbbá a dohányhulladék minősül. Fermentált dohánynak az a dohány minősül, amelyben a megfelelő eljárások mellett olyan változások játszódtak le, amelyek következtében a dohány élvezeti célra alkalmassá vált.



Szárított dohány és fermentált dohány behozatalára, kivitelére, tárolására és birtoklására, azzal bármely módon való rendelkezésre vonatkozó előzetes regisztráció

A bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírásokról a NAV külön felhívásban fog tájékoztatást nyújtani.



Bejegyzett kereskedői és alkoholtermék adóraktári tevékenység változásai

A jövedéki termékekkel való visszaélések csökkentése, megelőzése érdekében az adóraktári engedélyt és a bejegyzett kereskedői engedélyt a vámhatóság felfüggesztheti, ha az adóraktári engedélyes nem egészíti ki jövedéki biztosítékát a várható forgalmától függő minimális szintre, illetve amennyiben a bejegyzett kereskedő a biztosítéknyújtási szabályoknak nem tesz maradéktalanul eleget. A felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg a 30 napot. Ezen időszak alatt amennyiben az adóraktár engedélyes vagy a bejegyzett kereskedő kiegészíti a nyújtott jövedéki biztosítékát, akkor a tevékenységét ismét folytathatja. Ellenkező esetben a felfüggesztés időtartalmának lejártát követően a vámhatóság visszavonja az adóraktár engedélyes vagy a bejegyzett kereskedő engedélyét.  [Jöt. 24. § (3) bekezdése, 38. § (6) és (7) bekezdése, 72. § (8a) bekezdése]

A felfüggesztés időtartama alatt a bejegyzett kereskedő és az adóraktár engedélyes a jövedéki biztosíték megemeléséig nem fogadhat adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket, a vámhatóság elektronikus átvételi elismervényt nem továbbíthat, illetve az adóraktár engedélyes jövedéki terméket nem állíthat elő, valamint sem adófizetési kötelezettség keletkezésével, sem adófelfüggesztéssel jövedéki terméket nem tárolhat ki adóraktárából. A felfüggesztés időtartama nem vonatkozik az adóraktár engedélyes és a bejegyzett kereskedő egyéb adókötelezettségére, így a nyilvántartás havi zárására, annak vámhatósághoz történő benyújtására, illetve az adó-megállapítási, az adóbevallási és az adómegfizetési kötelezettségére. [Jöt. 48. § (25) bekezdése]



Közhiteles nyilvántartás jogintézményével összefüggő változás

2014. január 1-jétől a vámhatóság ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés előállítására, importálására, a szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezés előállítására, a sör előállítására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst előállítására, továbbá a hivatalos zár előállítására engedéllyel rendelkező személyekről is közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. A vámhatóság ezen adatokat e tevékenységek ellenőrzése érdekében, az engedély hatályának megszűnését vagy nyilvántartásból történő törlést követő 5 évig kezeli. [Jöt. 48/E. §]



Kenőolajok jövedéki engedélykötelezettségének előírása

A módosítás bevezeti a kenőolaj (2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10, 3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszámú ásványolajtermékek) fogalmát. A kenőolajra, ha ömlesztetten szállítják, a jövedéki szabályozás jelenleg bejelentési kötelezettséget ír elő.

Ömlesztett szállítás esetén a bejelentési kötelezettség továbbra is megmarad azzal, hogy a jövőben ilyen termék belföldi nagykereskedelme, importálása, exportálása, más tagállamból történő behozatala, illetve oda történő kivitele, kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes jövedéki engedéllyel végezhető. Az engedély megszerzéséhez a kérelmezőnek a Jöt.-ben meghatározott személyi, tárgyi és garanciális feltételeket kell teljesítenie. [Jöt. 62/A. § (1) bekezdés; 103. § (1) bekezdés]

Amennyiben a kérelmező kizárólag kenőolajjal kíván kereskedelmi tevékenységet folytatni, úgy abban az esetben könnyített feltételek vonatkoznak rá, azaz a jövedéki biztosítékot 5 millió forint összegben kell nyújtania (120 millió forint helyett), illetve telephelyenként legalább 50 m2 szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel kell rendelkeznie. [Jöt. 104. § (4) bekezdés d) pont, (10) bekezdés f) pont]



Tudományos, oktatási céllal alkoholtermék előállítása

Tudományos és oktatási célra adómentesen állítható elő alkoholtermék, továbbá tudományos és oktatási célra történő alkoholtermék előállítás és felhasználás esetén nem kell adóraktári engedéllyel rendelkezni. A rendelkezés a kereskedelmi célra – akár oktatás keretében – előállított alkoholtermékre nem vonatkozik. [Jöt. 64. § (10) bekezdés]

A tudományos és oktatási célú alkoholtermék előállítása nem csak üvegdesztilláló berendezéssel történhet, azonban ezen desztilláló-berendezés birtoklását a megszerzést követő 10 napon belül elektronikus úton be kell jelenteni a vámhatóságnak. [Jöt. 74. § (1a) bekezdés]

Továbbá a tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezésen előállított alkoholtermék

a) előállítását előállításonként, az előállítás megkezdésének tervezett időpontját megelőző harmadik napig az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adatok megadásával elektronikus úton be kell jelenteni a vámhatósághoz,

b) tudományos és oktatási célú felhasználásáról vagy megsemmisítéséről a jogszerű felhasználás megállapítására alkalmas meghatározott adattartalmú jegyzőkönyvet kell kiállítani. [Jöt. 74. § (1b) bekezdés]

A bejelentések, valamint a jegyzőkönyvek adattartalmát a végrehajtási rendelet fogja tartalmazni.

Azt az alkoholterméket, melyet a fenti előírásokat megsértve állítanak elő, használnak fel, vagy értékesítenek adózás alól elvont terméknek kell tekinteni és a termék mennyisége és a bírság megállapításakor hatályos adómérték szerinti jövedéki bírságot kell fizetni. [Jöt. 114. § (2) bekezdés k) pont és (3) bekezdés]



Kereskedelmi törvény szerinti közvetlen értékesítés megteremtése a szeszfőzdében

A módosítás értelmében – a szeszfőzdék idegenforgalmi, turisztikai lehetőségeinek javítása céljából – a vámhatóság a jövőben engedélyezheti a közvetlen értékesítést szeszfőzdében.

A közvetlen értékesítés keretében (külön üzlethelyiség kialakítása nélkül!) az adóraktárból elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra kitárolt összes napi alkoholtermék – mennyiségről – a kiállított számviteli bizonylatok alapján – a nap végén egy egyszerűsített kísérő okmányt kell kiállítani, amelynek másolatát az adóraktár engedélyese a kiállítással egyidejűleg köteles elektronikusan megküldeni a vámhatóságnak. A napközbeni készletcsökkenést az egyszerűsített kísérő okmány kiállításáig az értékesítésről kiállított számviteli bizonylat igazolja. [Jöt. 72. § (14) bekezdés]



Könnyített szabályok a kizárólag szeszfőzdében elállított alkoholtermékkel kereskedő jövedéki engedélyesek részére

A módosítás megteremti a jövedéki engedélyes kereskedelem egy újabb speciális változatát, hasonlóan a tavalyi év során bevezetett, kizárólag sörfőzdében előállított sörrel kereskedő engedélyeshez. A módosítás értelmében a jövőben engedélyezhető jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység, ha a kérelmező kizárólag szeszfőzdében előállított alkoholtermékkel kíván kereskedni és egyben szeszfőzdét is működtet.

A jövedéki biztosíték 22 millió forintról 2 millió forintra csökken, ha olyan szeszfőzde végzi az értékesítést, amely évente legfeljebb 20 hektoliter tiszta szeszt állít elő. A jövedéki biztosíték 10 millió forint, ha az engedélyes az adóraktárában ettől nagyobb mennyiségű alkoholterméket állít elő. Az előírt raktárhelyiség méretét is csökkentették, ebben az esetben, 100 m2-ről 20 m2-re. [Jöt.104. § (10) bekezdés d) pont és (10a) bekezdése]



Alkalmi rendezvényről visszaszállított alkoholtermékek tárolása a vendéglátó-ipari egységben

A vendéglátó-ipari üzlet, vagy kereskedelmi szálláshely által tartott alkalmi rendezvényeken megmaradt 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt a 2 literes vagy annál nagyobb kiszerelésből pedig választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani az üzlethelyiség elkülönített részében. [Jöt.110. § (7a) bekezdés]

A nem jövedéki engedélyes kereskedőnek az alkalmi rendezvény történt értékesítés során visszamaradt, az üzlethelyiség elkülönített részében tartott bontott alkoholtermékekről és borról nyilvántartást kell vezetni, melynek adattartalmát a végrehajtási rendelet fogja tartalmazni.



Postai küldemények ellenőrzése

A postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyen, a futár- vagy csomagszállítást végző telephelyén, a postai küldeményekbe rejtett olyan jövedéki termék felderítése érdekében, amely után nem fizették meg a jövedéki adót, a vámhatóság a csomagot – felbontás nélkül – a csomagátvizsgáló berendezéssel történő átvilágítás mellett más alkalmas módon (fizikai, kémiai eljárásokkal vagy szolgálati kutya alkalmazásával is megvizsgálhatja. [Jöt. 111/A. § (1) és (2) bekezdés.]



Ismétlődés fogalmának bevezetése

A Jöt. módosítása értelmében a jövedéki bírság kiszabása során ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén akkor lehet méltányosságot alkalmazni, ha a két elkövetés között eltelt három év. [Jöt. 116/A. § (3) bekezdés.



5 kg-nál nagyobb PB gázpalackok forgalmazásának változása

A visszaélések megakadályozása érdekében az eddigi 25 kg helyett már az 5 kg-nál nagyobb kiszerelésű PB gázpalackok forgalmazásához is jövedéki engedély szükséges azzal a könnyítéssel, hogy 5 és 25 kilogramm közötti palackba töltött gáz esetében a Jöt. szerinti kötelező tárolókapacitással nem kell rendelkeznie az engedélyesnek. [Jöt. 104. § (4) bekezdés b) pont]



Vevőnyilvántartás vezetésének megszüntetése

Megszűnik az adóraktári engedélyesek részére eddig előírt vevőnyilvántartás vezetési kötelezettség.



2014. július 01-jén hatályba lépő rendelkezések:



Jövedéki eljárásokban a mindenkor hatályos KN-kódok alkalmazása

Az időállapot szerint rögzített vámtarifaszámokat kizárólag a jövedéki termék megnevezése és az adómérték meghatározása során kell kötelezően figyelembe venni. A nemzeti jövedéki szabályozás szerinti eljárások (például engedélyezés,nyilvántartás vezetés, okmány kiállítás, stb.) során – a nemzetközi gyakorlathoz igazodva – a Kombinált Nomenklatúra szerinti hatályos KN kódokat kell alkalmazni.

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók az időállapot szerint rögzített vámtarifaszámokat, a mindenkor hatályos KN kódokhoz hozzá tudják rendelni – melyet például jelenleg is végeznek a harmadik országból történő behozatal vagy az EMCS alkalmazása esetén – a vámhatóság a vámtarifaszámoknak megfelelő KN kódokról – első alkalommal 2014. március 31-ig, ezt követően a KN kódok változását követő 15. napig – tájékoztatót fog közzétenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján.

A kötelező érvényű vámtarifaszám besorolás során kérelmezni lehet majd az időállapot szerint rögzített vámtarifaszám mellett a hatályos KN kód meghatározását is, ezáltal biztosítva a gazdálkodók részére a teljes körű adójogi besorolás lehetőségét. Természetesen azon kötelező érvényű vámtarifaszám besorolásra vonatkozó határozatok is érvényben maradnak melyeket az „átállást” megelőzően adtak ki.

A mindenkor hatályos KN-kódok jövedéki eljárásokban történő alkalmazásáról a NAV külön felhívásban fog tájékoztatást nyújtani.

Forrás: NAV