Az új dokumentációs kötelezettség három-szintűvé vált, három különböző dokumentumot foglal magába:

országonkénti jelentés (Country-by-Country Report, CbCR),

fődokumentum (master file), és

helyi dokumentum (local file).

Az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatást és automatikus információcserét a magyar jogban az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény V/D. fejezete és 3. melléklete szabályozza.

A fődokumentumra és helyi dokumentumra vonatkozó szabályokat aszokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) állapítja meg. Az új szabályok értelmében megszűnik az egyszintű nyilvántartás lehetősége, és az adózók kétszintű nyilvántartás készítésére lesznek kötelesek.

A fődokumentum a teljes csoportra vonatkozó transzferárazás szempontjából lényeges információkat tartalmazza, így különösen a csoporttagok felsorolását, tevékenységét, értéklánc-elemzést, csoportszintű funkcionális elemzést, az immateriális javak, valamint a finanszírozás bemutatását, az éves konszolidált beszámolót, a csoport szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásait.

A helyi dokumentum az adózó vezetésére, tevékenységére és szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásoknak, valamint más adózási megállapodásaira vonatkozó információkon túl ügyletenként (összevont ügyletenként) tartalmazza a korábbi önálló nyilvántartásban előírt adatokat, továbbá különösen a kapcsolódó szerződéseket, valamint annak lényegre törő bemutatását, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglalt adatokhoz.

A Rendelet szabályainak adóhatósági értelmezését külön tájékoztató tartalmazza.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal