2017. október 18-án kihirdetésre került a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017 (X. 18.) NGM rendelet, amely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendeletet helyezte hatályon kívül. Az új rendelettel kapcsolatosan nemrégiben részletes útmutató jelent meg a NAV honlapján.

Az alábbiakban az adózók által készített transzferár nyilvántartások ellenőrzése során felmerült gyakori adózói hibákból mutatunk be néhányat.

Dokumentációs kötelezettség alóli mentesség félreértelmezése

Érdemes odafigyelni, hogy a nyilvántartási kötelezettség alóli mentesség 50 milliós Ft-os értékhatára nem a megvalósult ügyletértékre, hanem az ügylet szokásos piaci áron kalkulált értékére vonatkozik. Az ügyletérték szokásos piaci értékét meg kell állapítania az adózónak, hogy el tudja dönteni, szokásos piaci áron értékelve az ügylet elérte-e adott évben az értékhatárt. Amennyiben az adóhivatal értékeli 50 millió Ft értéken felülire az ügyletet, nemcsak adóalap növelést állapíthat meg, hanem a dokumentáció hiánya miatti szankciókat is.

Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások tekintetében nem elég a jogszabályban meghatározott tevékenység azonosítása, hanem többek között a társaság adott üzleti évében a maximum 150 milliós Ft-os értékre, a nyújtó fél nettó árbevételen belüli 5%-os, vagy az igénybe vevő fél üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-os arányára is tekintettel kell lenni. További fontos feltétel ezen ügyleteknél, hogy a kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs a 3% és 7% közötti szokásos piaci tartományba essen 2018-tól, a korábbi 3 és 10% helyett.

Ingyenes termékek és szolgáltatások nyújtása kapcsolt vállalkozások részére

Egy vállalatcsoporton belüli együttműködés során, különösen, ha a humánerőforrás és a felhasznált eszközök nem különülnek el, előfordulhat, hogy az egyik fél a másik erőforrásait ingyenesen használja saját tevékenységéhez. Ez felvetheti azt a kérdést, hogy független felek hasonló körülmények között hogyan járnának el (megállapítanának-e bármilyen ellenértéket). Ezt érdemes az adózóknak megvizsgálni saját tevékenységük vonatkozásában.

Gazdasági ésszerűség

Kapcsolt vállalkozások egymás közötti tevékenységében előfordulhatnak olyan ügyletek, amit független felek ugyanilyen formában nem bonyolítottak volna le. Ilyen esetekben többek között vizsgálandó, hogy az ésszerű gazdálkodás követelményeinek is megfelel-e az ügylet.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal