A lakosságnál mínusz 2,2-ről mínusz 1,9-re, míg a vállalkozásoknál mínusz 0,1-ről plusz 0,5-re emelkedett; a céges index 2020 februárja óta először vett fel pozitív értéket és ezzel visszatért a válság előtti szintjére - tájékoztatást adott a Századvég Konjunktúrakutató februári felméréséről.

A közlemény szerint ahhoz, hogy a lakossági index értéke visszatérjen a válság előtti szintre, az infláció és az inflációs várakozások leszorítása szükséges.

A lakossági konjunktúraindex négy alindexe közül az anyagi helyzeté minimálisan (az előző havi mínusz 0,3-ról mínusz 0,1-re) emelkedett, a foglalkoztatási helyzet megítélése pedig jelentősen (8,8-ről 10,4-re) növekedett februárban. A gazdasági környezet megítélése mínusz 2,1 pontról mínusz 2,6 pontra, míg az inflációs index értéke mínusz 61,1-ről  mínusz 63,1-re romlott.

Februárban a megkérdezettek 36 százaléka válaszolta azt, hogy a következő 1 évben tervez nagyobb kiadást (például lakásvásárlás, -felújítás, személygépkocsi-vásárlás). Ez egyértelmű javulás a januári 31,7 százalék után és az idősor 2019. augusztusi indulása óta a legmagasabb érték. A növekedésben szerepet játszhatott a bérek emelkedése, illetve a kormányzat döntése alapján megvalósult februári transzferek, elsősorban az szja-visszatérítés - jelezte a gazdaságkutató.

A vállalati felmérés eredményei szerint a négy alindexből hármat növekedés, míg egyet csökkenés jellemzett februárban. Legkedvezőbbnek a megkérdezett vállalatvezetők az iparági környezetet ítélték meg, ennek indexértéke 15,4-ről 16,2-re emelkedett. Szintén javult a gazdasági környezet megítélése mínusz 2,2-ről  mínusz 1,9-re, illetve a termelési környezet megítélése mínusz 2,5-ről mínusz 1,4-re. Romlás az üzleti környezet megítélésében következett be, itt az index értéke az előző havi 2,6-ről 1,2-re mérséklődött.

A vállalati válaszadók 30,4 százaléka mondta februárban, hogy több mint 7 százalékkal emelte árait. A 7 százalék felett árat emelők aránya az iparban 41,0 százalék, a kereskedelemben 41,8 százalék volt, míg a szolgáltató ágazatokban mindössze 23,8 százalék.

Viszonylag magas, 20,6 százalék volt azok aránya is, akik nem tudták emelni áraikat az elmúlt egy évben; 1-2 százalékos áremelésről 8,5 százalék, 2-4 százalékosról 9,1, 4-5 százalékosról 10,0, 5-6 százalékosról 5,6, míg 6-7 százalékosról 4,6 százalék számolt be - olvasható a felmérésről kiadott közleményben.

Forrás: MTI