LízingAvagy hasznos tudnivalók röviden
A lízing több szerződésből álló folyamat. A hazai gyakorlatban általában sor kerül a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogának a megszerzésére is. De a tulajdonátszállás nem ún. szükségképpeni része az ügyletnek. Az egyik lehetséges megoldás, ha a szerződés feljogosítja a használót, hogy a futamidő lejártakor egyoldalúan döntsön a tulajdon kérdésében. Lehetőség van rá, hogy a felek közötti szerződés eleve rögzítse a tulajdonváltozást. A tulajdont a lízingbe vevő általában az ún. maradványérték megfizetése fejében szerzi meg, de mód van rá, hogy külön fizetés nélkül csupán a futamidő alatt fizetett lízingdíj fejében a tulajdonjog automatikusan átszállásra kerül. Ez a szerződés valamilyen hasznot hajtó dolog használatát biztosítja és lehetővé teszi az ezek üzemeltetése révén elérhető hasznok szedését.
Kialakulása Az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg a XX. század második felében. Megjelenésének oka az volt, hogy a beruházások tőkeszükséglete igen gyakran meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat. A hitelezők számára biztonságos megoldást nyújtott ez a koncepció, mivel a lízingelt dolog tulajdonjogát megtarthatták és e mellett nem kellett viselniük a tulajdonost terhelő kockázatokat. A lízingelő számára nem is fontos, hogy a lízingelt dolog tulajdonjoga rá szálljon, hanem az a fontos , hogy a lízingelt dolog üzemeltetése révén profitra tegyen szert. A lízingelt vagyontárgy kitermeli a használati díját és ezen felül még a többletnyereséget is. E mellett fontos érv lehet a vállalkozók számára, a különböző országokban a lízinghez kapcsolódó adókedvezmények. Hazai szabályok Hazánkban az 1970-es évektől adott a jogi szabályozás a lízingügylettel kapcsolatban. Ezen szabályok ellenére ez az ügylettípus igen nehezen terjedt el, mivel az alacsonynak mondható kamatterhek mellett a lízingdíjak magasak voltak, és az új ügylettípus még ismeretlen volt. A szabályozás során végig a pénzügyi és a számviteli szempontok domináltak. Magáról a lízingügyletről Ez alatt a szerződések komplex rendszerét értjük. Több szerződésből épül egymásra és a folyamat négy fő részre tagolható: - a felek előszerződése, melyben egy meghatározott tárgy vagy jog tekintetében vállalják, hogy a későbbiekben lízingszerződést fognak kötni - az adásvételi szerződés megkötése, ez a szűkebb értelemben vett lízingszerződés - lízingtárgy használata -lehetőség újabb szerződések megkötésére, amelyek tulajdonjog változást eredményezhetnek A szerződés kétoldalú jogügylet. A lízingbe adó bárki lehet, gyakran valamelyik bank vagy annak leányvállalata. Lízingbe vevőként szintén bárki szerepelhet. Speciális lehetőség az ún. visszlízing (sale and lease back leasing) a dolog korábbi tulajdonosa a lízingbe vevő, aki eladta és most lízingeli a vagyontárgyat és ilyen módon jut szabad pénzeszközökhöz. Ilyen szerződés bármilyen ingó és ingatlan dologra is létrejöhet. 
A jogviszony tartalmának megállapítására vonatkozóan a felek szabadsága nagy. A tartalmat a felek úgy határozhatják meg, hogy az számukra a leginkább megfelelő legyen. A szerződéssel a lízingbe vevő megszerzi a birtoklás és a használat jogát. Ezen kívül a hasznosítás joga a legfontosabb. A lízingbe vevő felhatalmazást kap arra, hogy elsajátítsa a gépek működtetésével elérhető nyereséget. Ezért ő használati díjat fizet. A díj a berendezés átvételétől jár, a szerződésben meghatározott ütemezés szerint. A lízing az egyes szerződéstípusok közül a haszonbérlettel áll a legközelebbi rokonságban. A fontos különbség, hogy a lízingügylet elején és végén tulajdonátruházásra kerülhet sor és ez a haszonbérlethez nem kapcsolódik. Az alábbiakban pontokban felsorolva a lízingügylet néhány jellemzőjét szeretnénk ismertetni: - A lízingdíj előre meghatározott időpontokban havonta, félévente esedékes. - Ezen szerződés alapján minden költség a lízingbe vevőt terheli. - A szerződés időtartama alatt a lízingbe adó a tulajdonos, mégsem őt terheli a kárveszélyviselés. A kárveszélyt a lízingbe vevő terheli, vagyis neki kell tulajdonosként viselkedni. - Ha a dolog elpusztul a szerződés nem szűnik meg, hanem átalakul egyösszegű fizetési kötelezettséggé. A lízingbe vevőnek meg kell fizetnie a hátralékos díjat. Ez komoly megterhelést jelenthet a lízingbe vevőnek, ezért a lízinghez általában biztosítás is kapcsolódik. Amelyben a biztosító szolgáltatását úgy határozzák meg, hogy az legalább az egyösszegű fizetésre fedezetet nyújtson. - A lízingbe vevőnek nincsen felmondási joga. A lízingügylet kapcsán időrendi sorrendben az alábbi szerződések követhetik egymást: - előszerződés, amelyben megállapodnak a későbbi lízingszerződésről - adásvételi szerződés - Lízingszerződés - második adásvétel, ahol a lízingbe vevő megszerzi az addig használt dolog tulajdonjogát, ez a szerződés nem kerül minden esetben megkötésre. A szerződés általában határozott időre szól. Az esedékes díj mértékét úgy állapítják meg, hogy az összes költséget elosztják annyival, ahány hónapra szól a szerződés. A szerződést írásban kötik meg, de ez nem érvényességi kellék. Megszűnés A szerződés a határozott idő elteltével szűnik meg. Lehetséges, hogy a lízingtárgy visszakerül a tulajdonoshoz vagy újra lízingbe adható (másodkézi lízing, secondhand) Határozott idő eltelte előtt a szerződés csak igen ritkán szűnik meg, rendes felmondással nem lehet megszűntetni. Forrás: www.vallalkozas-online.hu Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mail címre! Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőinkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében? További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában. |
