2011. évtől az egykulcsos jövedelemadóztatás rendszerében a családi kedvezmény adóalap kedvezményként vehető igénybe az összevont jövedelmek adóalapjából, s azt a kedvezményezett eltartottak számától függően lehet érvényesíteni.
De sok esetben problémát okoz a kedvezmény érvényesítésénél, hogy eltérően minősül a gyermekek kedvezményezett eltartotti megítélése, illetve a kedvezmény megosztása a házastársak, valamint az élettársak esetén. Talán mert családi kedvezményről van szó, s az élettársi kapcsolat nem az?

Egyértelmű a helyzet a házastársak esetében, akik nemcsak a közös gyereket, hanem a hozott gyermekeket is együtt házaspárokként nevelik, s kapják is a családi pótlékot. Ebben az esetben jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére, illetve a kedvezmény adóelőleg során történő megosztására is. Bár szerintem az is érdekes, hogy az 1-2 gyerek után 10 eFt kedvezmény jár gyermekenként, a harmadiktól felfelé pedig már 33 eFt. Valami miatt akkor már mind a három gyermek többet érdemel?
Az élet sokszínűsége miatt egyébként számos esetben gondot okozhat a családi kedvezmény érvényesítése, megosztása az élettársaknál a vérszerinti illetve a közös gyermekek miatt. Itt mindenekelőtt azt kell kihangsúlyozni, hogy az élettárs nem jogosult családi pótlékra a vele egy háztartásban élő élettársának gyermekei után függetlenül attól, hogy ténylegesen egy háztartásban él az élettársával és annak gyermekeivel. Ezért ez az élettárs az élettársának gyermekei után a szja-törvény 29/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a családi adókedvezmény érvényesítésére sem lesz jogosult, mivel a hivatkozott jogszabályhely értelmében a kedvezmény igénybevételére az a magánszemély jogosult, aki jogosult a családi pótlékra.
Az élet számtalan bonyolult helyzetet produkál,- s most nem az együttélést említeném meg – de nézzünk most ismét kettőt az apeh példáiból:
1.    Amikor a szülők élettársak és az anyának kettő, az apának pedig egy saját (vérszerinti) gyermeke van, de nincs közös gyermekük, akkor az anya kettő, az apa pedig egy gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra. Ezáltal a családi kedvezmény igénybevétele szempontjából az anya esetében kettő, az apa esetében pedig egy a kedvezményezettek száma, függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri a hármat. Ezért a szülők gyermekenként havonta csak 62 500 forint (anya 2x62 500 forint, apa 1x62 500 Ft) családi kedvezményre jogosultak. Ha azonban az élettársak egyike nem tudja a családi kedvezményt érvényesíteni, akkor a másik élettárs a nem érvényesített kedvezményt az éves bevallásban igénybe veheti, s náluk a megosztás – közös gyermek hiányában – az adóelőleg-megállapításánál nem lehetséges, azzal csak az éves bevallásban élhetnek.

2.    De amikor a szülők szintén élettársak és közös háztartásban három kiskorú gyermeket nevelnek, akik közül egyikük az anya, egyikük pedig az apa vérszerinti gyermeke, és van egy a közös gyermekük is, akkor a családi pótlékra jogosultság a következők szerint alakul: a nem közös gyermekekre tekintettel a vér szerinti szülők, a közös gyermekekre tekintettel - döntésük alapján - vagy az anya vagy az apa jogosult. Figyelemmel arra, hogy a „kapcsolatba hozott” gyermekek esetén a nem vérszerinti szülő nem válik jogosulttá a családi pótlékra, így nála az élettársa gyermekét eltartottként nem lehet figyelembe venni. A közös gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, ezért az élettársaknál személyenként legfeljebb két fő lehet az eltartottak száma. Ebből következően az adóelőlegnél mindegyikük a saját gyermeke után havonta 62 500 forint, a közös gyermek után pedig egyikük vagy döntésük alapján megosztva összesen havonta 62 500 forint lehet a családi kedvezmény. A „hozott” gyermekekre tekintettel év közben nem, de év végén a bevallásban megoszthatják a családi kedvezményt. [szja-törvény 29/B. § (1) bekezdés]
Lehetne még bonyolultabbá is tenni? Nem hiszem. Megvívjuk a harcunkat ebben a témában is, hiszen ebben is jók vagyunk már. Ha lesznek változások, azt igyekszünk időben  jelezni.

Forrás: www.adoszabaszat.hu