A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élők foglalkoztatási rehabilitációja az utóbbi időben kiemelt szerepet kapott a foglalkoztatáspolitika területén, amelyet az állam különböző programokkal, kedvezményekkel is segít, annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása ne csak az állami felelősség vállalásban merüljön ki.

Jelenleg a megváltozott munkaképességűek számát Magyarországon csak becsléssel lehet megállapítani, az előző népszámlás adataira támaszkodva a lakosság kb. 10 százaléka él tartós betegséggel vagy fogyatékossággal, és mindössze 13-15 százalékuk dolgozik. 2012. október végéig 50 ezer ember felülvizsgálata történt meg, akiknél az egészségügyi-állapot mértéke alacsonyabb, mint 60 százalék. A vizsgálaton részt vett betegek döntő többsége keringési rendszer, pszichiátriai vagy mentális, mozgásszervi vagy daganatos megbetegedéssel váltak megváltozott munkaképességűekké.  

A jól terhelhető és könnyen beilleszthető jelölteket megtalálni még a kiválasztással foglalkozó szolgáltató cégek számára is kihívást jelent. Megközelítőleg tízszer annyi interjúztatott jelöltből lehet egy, a pozícióra megfelelő munkatársat kiválasztani, mint egy átlagos kiválasztási folyamatban, hiszen speciális ismeretet és tudást igényel az interjúztató részéről; a szakmai pályaút, az önellátási képesség, az egészségügyi állapot, a foglalkozás egészségügyi tényezők és szakorvosi dokumentációk részletes ismerete mellett az adatvédelmi szabályokkal és nem utolsó sorban a támogatási, pályázati rendszerrel is tisztában kell lennie – számolt be tapasztalatairól Balog Lajos, a Kelly Services Hungary Kft., rehabilitációs üzletágának vezetője. Ráadásul a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályi háttér bonyolult, hivatkozások sokaságával és értelmezési nehézségekkel, több jogágat érintve.

Elkerülhető a létszámbővítés?

A megfelelő szakmai tanácsadás és a belső átvilágítás során a meglévő dolgozók „átvizsgálásával”, jól kidolgozott folyamatok révén is megtalálhatóak a már megváltozott munkaképességű státuszban lévő dolgozók. A „try and hire” konstrukció pedig az óvatosabb HR-sek és vezetők számára ad lehetőséget, hogy „kockázat” nélkül ismerje meg az adott megváltozott munkaképességűek munkavégző képességét, majd beválás esetén saját állományba vegye a dolgozót.

Az idei évben több olyan ügyféllel is találkoztunk, akiktől először megváltozott munkaképességű munkavállalók közvetítésére kaptunk megbízást, de a belső átvilágítási és tanácsadási programunk révén a már meglévő munkaerő-állományban is találtunk megfelelő létszámú megváltozott munkaképességű munkatársat, illetve adminisztrációs hibákat is sikerült feltárnunk, így nem csak az új munkatársak felvételét és a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését kerülték el megbízóink,  de  az év végi adóbevallás során sem éri majd őket kellemetlen meglepetés a nem megfelelő adminisztráció miatt – mondta el Balog Lajos.

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentesség mellett további előnyökkel is szolgálhat a cégek számára – az állami és Európai Uniós pályázati lehetőségek révén 100 százalékos bértámogatásban részesülhetnek a vállalatok, továbbá kedvezőbb elbírálást kaphatnak egyéb pályázatokon való részvétel esetén is.  Az anyagi előnyök mellett nem elhanyagolható a cégek társadalmi megítélése sem; a diverzifikált szervezeti kultúra, a rugalmasabb vagy alternatív foglalkoztatási formák bevezetése mindenképpen erősíti a cég pozitív megítélését.

Forrás: Világgazdaság Online