Jelentős változások léptek életbe a béren kívüli juttatások területén a magyar adórendszerben 2013. január 1-től, mutat rá a Mazars. Mivel a béren kívüli juttatások költsége emelkedett - és elmondható, hogy a szabályozás összességében mind a munkavállalók, mind a munkaadók hátrányára változott - egyre nagyobb jelentősége van az adómentes juttatások szűk körének. Ezeket azonban a tanácsadó vállalat tapasztalatai szerint egyelőre nem használják ki a munkáltatók.

„Az idei évtől jelentősen drágultak a cafeteria rendszer egyes elemei, ezért érdemes pontosan megtervezni, hogy miket ajánlunk munkaadóként, és inkább a szűk körű adómentes kivételeket használni, vagy a kisebb terhet jelentő elemeket előnyben részesíteni. A szabályváltozásokat nem követő juttatáscsomag évente több százezer forintnyi pluszterhet jelent a munkáltatónak, illetve kevésbé éri el motivációs célját, hiszen lényegesen kevesebb jut belőle a munkavállalóknak – mutat rá Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

A kevés pozitív példa közül fontos kiemelni, hogy 2013-tól nemcsak a sporteseményekre, hanem a kulturális szolgáltatások igénybevételére szóló belépőjegyek és bérletek, valamint a könyvtári beiratkozási díj is adómentes juttatásnak minősülnek. A mentesség értékhatára évi 50 000 forint, mely értékhatár számításakor a sport- és kulturális célú juttatások értékét együttesen kell figyelembe venni. Sok cég azonban erre a kedvező változásra egyelőre nem reagált, és szórakozásra továbbra is a SZÉP-kártya szabadidő zsebét kínálja, amelynek felhasználási köre részben átfedést mutat a kultúrautalványokéval. Ugyanakkor egy drágább juttatási forma, azaz ugyanolyan keretösszeg mellett kevesebb marad nettóban a munkavállalónál, ha a SZÉP-kártyát használja színházi belépő megvásárlására.

Már 2012-től él a lehetőség a különböző betegbiztosítások adómentes juttatására, és nincs ez másképp 2013-ban sem. A munkáltatók azonban – a Mazars tapasztalatai szerint – egyelőre ódzkodnak ettől a juttatási formától is, ugyanis a biztosításokkal kapcsolatos szabályozás meglehetősen bonyolult, illetve az üzleti biztosítások adókötelezettsége idéntől újra jelentősen módosult. Idéntől a kockázati biztosítások csak a havi minimálbér 30 százalékig terjedő összegig adómentesek, és érdemes figyelni a unit-linked termékekre is, mert az életbiztosítások esetében is csak meghatározott típus, kizárólag a halál esetére szóló, lejárati szolgáltatással nem rendelkező biztosítás díja lesz adómentes, de abból is csak a rendszeres díj. Ilyen címen adómentesen bónusz tehát a továbbiakban már nem juttatható.  

A cafeteria juttatások körében az egyik legjelentősebb 2013. évi változás a béren kívüli juttatások körét érinti. A béren kívüli juttatások összege után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke 10 százalékról 14 százalékra nőtt, ezzel a juttatás adóterhe 30,94 százalékról 35,70 százalékra emelkedett. Ugyanakkor az egyes meghatározott juttatások adóterhe 2013. január 1-jétől nem változott, az továbbra is 51,17 százalék.

Változik az Erzsébet-utalvány fogalma is, a juttatás 2013-tól melegkonyhás étkezőhelyeken is felhasználható (2012-ben ezt átmeneti szabály tette lehetővé). A havi 5000 forintos értékhatár 8000 forintra nő, azaz havi 8000 forintig minősül béren kívüli juttatásnak a munkáltató által munkavállalói részére biztosított Erzsébet-utalvány, efölött egyes meghatározott juttatásként adózik.

A Széchenyi-pihenőkártyára utalt összegek felhasználhatóságának határideje meghosszabbodik. Az új szabály értelmében a juttatás évét követő második év május 31-e lesz az a dátum, ameddig ezek az összegek elkölthetőek. Az iskolakezdési támogatás esetében 2013-tól megszűnik a számlával való elszámolhatóság lehetősége. Iskolakezdési támogatás béren kívüli juttatásként kizárólag utalvány formájában nyújtható.

2013-ban tavalyhoz képest változatlanul nyújtható béren kívüli juttatásként az üdültetési szolgáltatás, a helyi utazási bérlet, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári-, önkéntes kölcsönös egészségpénztári-, és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás.

Megmarad továbbá a cafeteria-keret is, ennek megfelelően évi maximum 500 ezer forintig nyújtható béren kívüli juttatás. Az efölötti juttatások, még ha meg is felelnek a béren kívüli juttatás feltételeinek, egyes meghatározott juttatások címén adóköteles.

A módosításokkal ugyancsak nem tűnt el a szabályozásból a korábbi évek „Jolly Jokere”, a minden munkavállaló számára „azonos feltételekkel és módon nyújtott, ténylegesen is elérhető juttatás” fordulat, amely biztosítja, hogy a szabályzat alapján megadott keret terhére bármilyen, egyébként külön nem nevesített juttatás is az egyes meghatározott juttatás körébe tartozzon. A 2013. január 1-től hatályos szabályok azonban kizárják ebből a körből a készétel vásárlására jogosító utalványt. A munkaadók által munkavállalóik részére juttatott készétel vásárlására jogosító utalvány az összevont adóalap részeként adóköteles (kivéve, ha azt csekély értékű ajándékként juttatják, ebben az esetben egyes meghatározott juttatásnak minősül).

Forrás: Világgazdaság Online