A lízing fogalma

Mire érdemes használni?

A lízing az egy olyan pénzügyi ügylet, amelynek során a lízingcég azzal a céllal vásárol meg valamilyen, az ügyfele által kiválasztott eszközt, hogy aztán folyamatos díjfizetés ellenében annak használatát az adott ügyfélnek átengedje. A közöttük létrejövő szerződésben van egy meghatározott futamidő, amelynek lejártával az eszköz adott esetben az ügyfél tulajdonába is kerülhet.

A lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabály nem létezik, különböző helyeken határozták meg az ügyletekre vonatkozó törvényi előírásokat. A pénzügyi lízinget egyfajta hitelként megközelítve a Hitelintézeti Törvényben szabályozzák, míg az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Polgári Törvénykönyben találhatóak. Az elszámolásra, pénzügyi lebonyolításra vonatkozó bizonyos részletek pedig az ÁFA és Számviteli Törvényben bújnak meg.Melyek a lízing előnyei?
- nagyobb értékű eszközt is megszerezhetünk úgy, hogy a teljes vételár kifizetése helyett havi lízingrészletet fizetünk, munkába állíthatjuk az eszközt és a működésével elérhető többlet haszonból a futamidő alatt saját maga termeli ki az árát.
- a technikai, műszaki változásokat követni tudjuk, folyamatosan hozzájutunk a legkorszerűbb eszközökhöz (akár egyik lízingügyletből átlépve egy újba)
- adott fejlesztések pénzügyileg jól elkülöníthetőek, tervezhetőek és mérhetőek
- bankoknál hitelképtelennek minősített, valamint induló vállalkozások is finanszírozni tudják beruházásaikat
A lízingtárgy nagyon változatos eszköz lehet, lízingügylettel finanszírozható gépek, járművek, ingatlanok és sok más eszköz beszerzése. Magyarországon ugyanakkor kiugró arányt képviselnek a lízingtárgyak között a személygépkocsik.

Lízing ügyleteknek két típusa van:
pénzügyi lízing
A pénzügyi lízing esetében a lízingcég megvásárolja a szállítótól az ügyfél által igényelt lízingtárgyat, amit díjfizetés (lízingdíj) ellenében az utóbbi fél használatába ad. A felek már szerződéskötéskor megállapodnak az eszköz futamidőt követő tulajdonjogáról, ami az esetek többségében a lízingtárgy meghatározott összeg fejében (maradványérték) az ügyfél tulajdonába kerül.Tehát az eszköz tulajdonjoga a lízingbe adóé, de minden más tulajdonjoghoz kapcsolódó jogot, így garanciajog, használati jog stb. a lízingbe vevőre engedményez. A lízingbe vevő az utolsó részlet megfizetésével válik az eszköz feltétlen tulajdonosává. Ismert még az úgynevezett nyílt végű pénzügyi lízing, amikor a lízingtárgy tulajdonjoga az ügylet végén tisztázódik, azaz nyitott marad a kérdés a lejáratig, hogy ki lesz a tulajdonos. E konstrukció előnye, hogy alkalmazásával kerülhető el az első lízingdíj vagy saját erő megfizetésekor esedékes ÁFA egy összegű, azonnali megfizetése.
operatív lízing
Az operatív lízinget másképpen tartós bérleti ügyletnek is szokták nevezni. Ebben az esetben az ügyfél nem kíván a lízingtárgy felett tulajdonjogot szerezni, azaz a futamidő lejártával a lízingcégnek visszaszolgáltatja az eszközt, hiszen csak használni, bérelni szeretné azt. Míg a pénzügyi lízing lényegét tekintve a hitelhez hasonlít, addig az operatív lízing valójában bérleti konstrukció. Sok esetben a megállapodás együtt jár a lízingtárgyhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal (pl. a lízingtárgy javítása vagy egy fejlesztett változatára történő gyakori cseréje).

A lízing ügylet szereplői
Mindkét lízingfajta esetében a lízingtárgy a lízingcég tulajdonában marad az ügylet futamideje alatt, a könyvelésben ezzel szemben eltérő helyen kerülnek nyilvántartásba. A pénzügyi lízing a ügyfél könyveiben jelenik meg (lízingdíj tőke és kamat részre bontva) és amortizációt lehet vele szemben elszámolni. Az operatív lízingnél ezzel szemben az amortizáció a lízingcégnél kerül elszámolásra, az ügyfél pedig bérleti díjat fizet. A lízingügyletnek három vagy két szereplője lehet. Előfordul olyan konstrukció, ahol a kereskedő és a lízingcég különválik, máskor ez a két résztvevő ugyanaz. Az első esetben (a pénzügyi lízingekre jellemző) a kiválasztott lízingtárgyat a kereskedő ajánlotta vagy a ügyfél által meghatározott lízingcég vásárolja meg, és a lízingügylet a cég és a ügyfél között folytatódik. A kétszereplős lízingügylet a leggyakrabban az operatív lízing körében fordul elő. A lízingcégek jelentős részben bankok leányvállalatai, illetve autógyártók önálló pénzügyi szolgáltatói. Kapcsolódó fogalmak
A bruttó lízingdíj valójában a szerződés teljes vételárát jelenti. Beletartozik az induló lízingdíj, az azt követő (havi vagy negyedéves ütemezésben fizetett) lízingdíjak, és az általános forgalmi adó. A nettó lízingdíj a bruttó összeg áfával csökkentett értéke. Személygépkocsinál nem igényelhető vissza a lízingdíjba foglalt áfa, viszont ugyanez megtehető minden más eszköz lízingelése esetén. A lízingcégek egy része a lízingtárgy bruttó vételárát a lízingszorzóval növeli, és így jut a bruttó lízingdíjhoz. Más finanszírozó a nettó vételárral jár el hasonlóképpen, majd ennek összegét növeli a forgalmi adóval a bruttó díj megállapításához. A lízingszorzó önmagában nem jellemzi a lízingcég ajánlatát. Az alacsony lízingszorzó (ha magas a kezdő díj) kedvezőtlenebb lehet egy nagyobb szorzóhoz képest, ami alacsonyabb kezdő lízingdíjjal párosul. Egy ajánlatot mindig a bruttó lízingdíj alapján kell megítélni. A finanszírozó összeg a lízingtárgy vételárából az a rész, amely a nettó vételár és az induláskor befizetett összeg különbsége. A pénzügyi lízing kínálja azt a lehetőséget, hogy a futamidő végén egy képletes összeg a maradványérték kifizetésével az eszköz az ügyfél tulajdonába kerüljön. A futamidő alatt a díjakba épített törlesztőrészletek révén fizeti meg az ügyfél a lízingtárgy maradványérték feletti részét.

Kondíciók
A pénzügyi lízing sok hasonlatosságot mutat a hitel kondícióival. Ez esetben is kamatot, törlesztőrészletet, hitelbírálati díjat kell megfizetni, és kívánhatnak saját erőt a lízingcégek. A kamatozás a lízing esetében is lehet fix vagy változó. Magyarországon hosszú évekig a változó kamatozású konstrukciók voltak meghatározóak, az inflációs szint csökkenésével azonban a rögzített kamatozású szerződések mutatnak növekvő részarányt. A hitelbírálati vagy kezelési díj, amit a hitel arányában határoz meg a lízingcég, rendszerint 1-4 százalékra terjed ki. Előfordul olyan konstrukció is, amelyben a hitelbírálati díj a pénzügyi eszköz bruttó vagy nettó vételárának meghatározott százaléka. A lízingcég valamekkora saját erőt is megkíván a ügyféltől, többnyire a bruttó vételár 20-30 százalékát. A törlesztési időszakot rövidíti vagy a törlesztőrészleteket csökkenti, ha a többi konstrukcióhoz képest magasabb a saját rész. A hitelezésben megszokott teljes hiteldíjmutatót (THM) a lízinget kínáló társaságoknak is kötelező közreadniuk. Értéke magában foglalja az ügylet összes költségét és a kamatokat is, ezért a különböző ajánlatok összehasonlítására alkalmas.
Forrás: Bankweb

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőinkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Cégtárunk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →