A hitelezés nem csak a pénzről szólMagyarországon 500-600 ezer mikrovállalkozás működik, amelyek úgy l,5 millió ember megélhetését biztosítják. Ezek a vállalkozások a bankok számára egyáltalán nem egyszerű ügyfelek. Általában kicsik, tőkeszegények, sokan közülük a szürke- vagy a feketegazdaságot erősítik. Vannak működő kisvállalkozói hitelek vagy csak termékek léteznek, amelyeket kevesen képesek igénybe venni?
A kis- és közepes vállalkozások banki hitelállománya 1999 és 2007 között 460 milliárd forintról 3400 milliárd forintra nőtt. Tehát vannak jól működő hiteltermékek, azonban kétségtelenül igaz, hogy a bankok nagyon megnézik, hogy kit finanszíroznak ebben a szegmensben. Évek óta folyamatosan fejlesztik a kisvállalkozói hitelezéssel foglalkozó részlegeiket, szeretnének egyre több hitelt kihelyezni ennek a vállalkozói körnek. Válaszokat remélve vettem részt a 2008. május 27-én megrendezett Microhitel Symposiumon, hiszen kérdés az számtalan fogalmazódott meg bennem.
Miért fontos ez az ügyfélkör?
A szimpóziumon a kereskedelmi bankok, más finanszírozó szervezetek és hitelgarancia intézetek mellett állami szervezetek és a média képviselői voltak jelen. A mikro és kisvállalkozói szféra gazdaságban betöltött szerepével, a finanszírozásuk fontosságával a jelenlévők mind egyetértettek. Az Európai Unió globalizációra adott válaszában, - a 2005-ben megújított lisszaboni stratégiában - a kis- és középvállalkozások fejlesztése és a kutatás-fejlesztésre költött kiadások emelése gazdaságpolitikai célként szintén szerepel, noha az ilyen kiadások - vállalati szinten - döntően a transznacionális vállalatoktól származnak. E két folyamat együttes kezelése nem véletlen. Célja az, hogy az európai vállalkozások 99,8%-át adó, a foglalkoztatásban 67,1%-os, az össz bruttó hozzáadott érték 57,6%-át kitevő kis- és középvállalkozások termelékenysége nőjön.
Hazánkban a kisvállalkozások mért termelékenysége csak a nemzetgazdasági átlag kb. 50%-a, ami természetesen abból is adódik, hogy idehaza az alacsonyabb termelékenységű mikrovállalkozásoknak nagyobb a súlya a kisvállalkozásokon belül, mint az EU átlagában. A magyar gazdaságban e cél mellett legalább olyan fontos lehet a foglalkoztatási ráta emelése, ami amellett, hogy az egyik legalacsonyabb Európában, egyúttal a potenciális gazdasági növekedést is gátolja. A magyarországi mikrovállalkozások fejlesztése ezért alapvető nemzetgazdasági érdek, amelyben az előrelépés a kedvező adózási, jogszabályi környezet megteremtése mellett részben a finanszírozási lehetőségek javítása révén valósítható meg.
A kisvállalkozások finanszírozása állami feladat?
Éppen a fentiek miatt szükséges a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetét központi eszközökkel is javítani. A hazai vállalkozásoknak csak 20-22%-a bankképes, ami azt jelenti, hogy ha gazdálkodásukhoz hitelfinanszírozásra van szükségük, akkor ennyien jó eséllyel kapnak forrást a kereskedelmi bankoktól. A fejlett országokban ez az arány 70-85%. A vállalkozások közül elsősorban a kisebb, megfelelő gazdálkodási múlttal nem rendelkező mikrovállalkozásoknak jelent nehézséget a hitelhez jutás, amelyeket a bankok a magasabb kockázat, a megfelelő fedezetek hiánya, a fajlagos költségek nagysága, illetve a szükségszerűen fellépő információs/kommunikációs nehézségek miatt nem finanszíroznak szívesen.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) feladatkörénél fogva jelentős szerepet vállal a kisvállalkozások finanszírozásában. A korábbi Mikrohitel és Mikrohitel Plusz hitelprogram keretében sok vállalkozás jutott fejlesztési forrásokhoz, egyre nagyobb jelentősége lesz a most indult Európai Uniós forrású finanszírozásnak a JEREMIE-nek.
A JEREMIE program keretében a kisebb vállalkozások hitelhez jutását segíti a Kormány az Európai Unió társfinanszírozásával. A programnak köszönhetően a mikrovállalkozások számára 2008 elejétől kedvezményes mikrohitel vehető igénybe. A program célja a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozható magyarországi székhelyű mikrovállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával. A program keretében maximum 6 millió forint vehető fel maximum 5 éves futamidőre kedvezményes kamattal. A programban megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok, pénzintézetek és pénzügyi vállalkozások is részt vesznek közvetítőként. A két és fél hónapja indult program eredménye jelentős, a felvett hitelállomány máris meghaladja az egy milliárd forintot.
Széchenyi kártya: mitől működik ilyen jól?
Többször is elhangzott a rendezvényen az, hogy a bizalom a mikro- és kisvállakozások finanszírozásának kulcsa. A kölcsönös bizalom. Többek között ennek köszönheti sikerét a Széchenyi Kártya konstrukció, melynek a kezdetektől megfelelő alapot teremtett a vállalkozói szervezetek és azok tagsága közötti napi, élő kapcsolat.
A kártya indulásakor sokan hitetlenkedtek és gyors bukástól tartottak, azonban a termék nagyon jól ki lett találva és hihetetlenül nagy igény volt rá. Ma már a bankok többsége saját -nagyon hasonló- kártyatermékkel rendelkezik, de a Széchenyi Kártya sikere töretlen, pedig önmagában kevés a sokféle probléma megoldására. A siker kulcsa a bizalom és az bankokétól eltérő kommunikáció mellett az egyszerűségben, gyorsaságban, automatizált és teljesen elektronikusan működő rendszerek mellett az állami kamattámogatásban és a lebonyolító bankok kockázatát csökkentő hitelgaranciában rejlik.
És jön a "Széchenyi Kártya-2", amelynek bevezetésével még rugalmasabb konstrukció kerül kialakításra: a futamidő két év lesz, a magasabb hitelösszeghez nem szükséges Széchenyi kártyás múlt, elegendő lesz a megfelelő vállalkozói múlt bemutatása és megszűnik a negyedéves törlesztés előírása is.
Tényleg túl kockázatérzékenyek a bankok?
A Mikrohitel Symposiumon természetesen nem csak a bankok álláspontját, de a termékeiket is megismerhettük. Sok termék van ma már. Vannak napi pénzügyi gondok kezelésére szolgáló termékek (forgóeszköz finanszírozó és folyószámlahitelek, faktoring, üzleti kártyák) és vannak fejlesztési hitelek (beruházási hitelek, lízing ügyletek, pályázatok). És ami nagyon fontos, a teljes ügyfélkezelés kialakítása is jól halad a legtöbb bankban: minősítő, kockázatkezelő rendszerek kialakítása mellett az ügyintézők képzésével is sokat foglalkoznak a pénzintézetek.
Én úgy láttam, hogy a bankok számára az a legfontosabb, hogy a lehető legjobban sikerüljön "kiválogatni" a hiteligénylők közül azokat a vállalkozásokat, amelyek fejlődőképesek, és bankképesek (A megfelelő management, szervezeti felépítés, szakértelem és biztosíték rendelkezésre áll.)
A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adataiból kiderül, hogy a késedelmes vállalati hitelek aránya kissé két százalék felett van. Ez nem tekinthető olyan nagyon soknak és nem is ez az, ami a bankokat óvatosságra inti, hanem a gazdasági környezet, amelyben ezek a vállalkozások működnek: az adórendszer és egyéb járulékos költségek magas aránya, a körbetartozások, az alacsony vállalkozói kultúra, stb. És leginkább ettől sérülékenyebbek a hazai kisvállalkozások, mint pl. az uniós társaik...
Mi a hitelgarancia szerepe?
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (korábban Hitelgarancia Rt) 1992-es alapításával az volt a cél, hogy egy az állam és a bankok által létrehozott központi intézmény a mikro-, kis-és középvállalkozások hiteleihez valamint bankgaranciáihoz kezességet vállalva elősegítse ennek a vállalkozói rétegnek a banki hitelezhetőségét.
A Társaság működésére jellemző, hogy a garancia ügyletek közel 90 százaléka, a kezességvállalások volumenének pedig közel 50 százaléka a mikrovállalkozások hitelkérelméhez kapcsolódik. A bankok kockázatvállalási hajlandóságát ismerve döntő jelentősége volt és van a Széchenyi Kártyához, a kártya típusú hitelekhez és mikrohitelekhez kapcsolódó állami garanciavállalásnak, amelynek jellemző mértéke ügyletenként 60-80% körül alakul.
A társaság folyamatos termékfejlesztéssel eljutott oda, hogy ma már szinte minden olyan pénzügyi termékhez (hitel, bankgarancia, pénzügyi lízing, faktoring, kockázati tőke befektetés) nyújt garanciát, amelynél a vállalkozásnak a jövőben visszafizetési kötelezettsége keletkezik. A stratégiaváltás a korábbinál nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot is eredményezett, ennek köszönhető az utóbbi három év dinamikus ügyfélszám és garanciavolumen növekedése.
A hitelezés nem csak a pénzről szól?
Napjainkban talán már elmondható, hogy kialakult, kialakulóban van egy valódi kisvállalkozói réteg, amelyik nem csak az adott szakmához ért, hanem tudatosan gazdálkodik is. Nem kizárólag az államnak, vállalkozói szervezeteknek, de a bankoknak is feladata az, hogy a vállalkozók segítésével, a megfelelő kommunikáción alapuló tanácsadással, szakmai konzultációval elősegítsék ennek a vállalkozói rétegnek a megerősödését. A hitelezés ilyen értelemben nem csak a pénzről szól, hanem egy sokrétű, kölcsönös bizalmon alapuló széles körű kapcsolatot feltételez...
A mikrovállalkozói hitelezési piac nagyjából ott tart, ahol a lakossági hitelezési piac tartott öt-hat évvel ezelőtt. Ma már elmondhatjuk, hogy a növekedési elvárások, a piaci igények kikényszerítik a bankokból, hogy ebben a szegmensben is kialakítsák azokat a kockázatkezelési, működési és értékesítési technikákat, amelyek biztosíthatják, hogy ez a szegmens a stabil növekedés egyik motorja legyen a bankok számára is.
Az elhangzottak alapján számomra a legfontosabb üzenet a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése, a vállalkozók képzésének és felkészítésének fontossága mellett abban van, hogy tehetnek az érintett szervezetek bármi hasznosat, ha a gazdasági környezet "úgy általában" szinte ellehetetleníti a kisvállalkozások működését...
Forrás: bankweb.hu dr.Tatár Attila
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, ahol a gyakorlatban próbálhatja ki a vállalatgazdaságtani ismereteit. A magyar gazdaság, a vidékfejlesztés, a leader közösségek, az erőforrás gazdálkodás, az informatika, a marketing és a világgazdaság fő hírei. |
