A törvény kimondja, hogy a vezető tisztségviselők felelőssége egyetemleges a társaságukkal, azaz a károsult a vezető magánvagyona ellen is igényt érvényesíthet. Az egyetemleges kártérítési felelősség bármilyen jogellenes intézkedéssel okozott kár kapcsán felmerül, de akár az is előfordulhat, hogy a NAV a feltárt hiányosságok miatti bírság behajtása érdekében is megpróbálja a vezetők ellen is érvényesíteni az igényét.

A felelősség alól csak úgy tud mentesülni, ha a kimentés körében olyan körülményre tud hivatkozni, amely megakadályozta kötelezettsége teljesítésében és ez az ellenőrzési körén kívül esik, vagy azt, olyan előre nem látható körülmény okozza, amelyekről a leggondosabb eljárás mellett sem kellett tudnia. A problémát az jelentheti majd, hogy az állandóan változó adójogszabályok mellett azok adóhatósági jogértelmezése is változik. A nem egységes ellenőrzési gyakorlat miatt olyan esetekben is felróhatónak, vagy nem kellően körültekintőnek tekinthetik a vezetőt, amikor ugyan nincs személyes ráhatása az ügymenetre – hiszen nem ő könyvel, nem ő készíti a bevallásokat – mégis, mint vezetőnek, ezért is felelnie kell.

A nyilvánvalóan rossz döntésnek következményei lehetnek, de ha valaki egy döntést, addigi ismeretei, tapasztalatai alapján jónak ítél, azonban az ellenőrzés ezt mégis másként értelmezi, sok problémát fog eredményezni. Így például a jelenlegi adóhatósági ellenőrzési gyakorlatban egy adóhiányt megállapító döntésnél nem lehet eredményesen azzal védekezni, hogy ezt megelőző négy adóhatósági ellenőrzés során ugyanazt a jogügyletet az ellenőrzés helyesnek fogadta el, míg az ötödik adóellenőr nem. Ez viszont a kellő előrelátás mérlegelésénél már számításba jöhet, de hogy milyen mértékben, azt csak a bírói gyakorlat fogja kialakítani.

Forrás: Dr. Borsy János Mátyás ügyvéd, a MAZARS Kft.-vel együttműködő Borsy Ügyvédi Iroda partnere (Világgazdaság Online)