Kemény év volt a biztosítási szektor számára a tavalyi, az összes díjbevétel névértéken 7 százalékkal csökkent. A válság érzékenyen érintette a vállalati befektetési állományokat, ám a biztosítók kisebb károkat szenvedtek el, mint a bankok; a világ biztosítási szektorában a veszteségek több mint egyharmada az amerikai AIG számlájára írható. Az elemzők szerint a nem életbiztosítási üzletág várhatóan stabilizálódik, az életbiztosítási szegmens még volatilis marad; az összes díjbevétel várhatóan csökken Nyugat-Európában, Közép-Kelet-Európában pedig szerény mértékben növekszik. A biztosítók részvényei a legolcsóbbak a DJ Euro Stoxx indexben szereplő szektorok közül, az Erste kedvence a Vienna Insurance Group.

A tavalyi esztendő kemény év volt a biztosítási szektor számára. A CEA (Európai Biztosítók Szövetsége) becslése szerint 2008-ban az európai biztosítók összes díjbevétele 1058 milliárd euróra rúgott, ez névértéken 7 százalék, reálértéken pedig 11 százalékos visszaesést jelent. (2004 és 2007 között a reálnövekedés mértéke meghaladta az évi 8 százalékot.)

A díjbevételek alakulása 2008-ban
A tavalyi visszaesés jórészt az életbiztosítási szegmens lanyhulásának következménye: a piac névértéken
11 százalékkal 653 milliárd euróra zsugorodott. A tőkepiacok meredek zuhanása a unit-linked és az index-követő termékek iránti kereslet visszaeséséhez vezetett, hiszen ezeknél a termékeknél a befektetés kockázatát a kötvénytulajdonos viseli. Az életbiztosítási termékeknek ráadásul  a hozamgörbe megfordulása miatt magasabb megtérülést biztosító banki termékekkel is meg kellett küzdeniük.
A nem életbiztosítási termékek ennél stabilabbnak bizonyultak. A díjbevétel a becslések szerint 415 milliárd eurót tett ki, némi visszaesést mutatva az előző évhez képest.

A pénzügyi válság hatásai
A vegyes biztosítói profiljuk révén kialakult erős üzleti modelljüknek köszönhetően az európai biztosítók többsége nagyjából átvészelte a pénzügyi viharokat. Legtöbbjük befektetési portfóliója azonban negatív hatásokat volt kénytelen elszenvedni annak ellenére, hogy nem kockázatos befektetési politikát folytattak (eszközeiknek mindössze 1-2 százalékát fektették ABS-ekbe, eszközfedezetű értékpapírokba). A negatív hatások sokkal inkább a tőkepiacok zuhanásának, valamint a szélesebbé váló kötvény- és likviditási marzsok következménye.

A biztosítási üzletágat így jóval kevésbé érintette a válság, mint a bankszektort. A világ bankszektora (az államilag támogatott pénzintézeteket leszámítva) 2009 első negyedévéig négyszer akkora veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, mint a biztosítási iparág. A biztosítási szektor által elszenvedett veszteségeknek több mint harmada ráadásul egy céggel, az amerikai biztosítási óriással, az AIG-gel összefüggésben keletkezett (90 milliárd dollár).

„A banki üzletággal rendelkező biztosítókat és az életbiztosítókat kiváltképp súlyosan érintette a pénzügyi válság. Ez legjobban talán Hollandiában érhető tetten, ahol ez az üzleti modell nagyon elterjedt. A bankok és az életbiztosítók sokkal nagyobb befektetett összegekkel rendelkeznek, mint a nem életbiztosítók. A portfóliókban bekövetkezett azonos százalékos mértékű romlás ezért a nagyra nőtt állománnyal rendelkező vállalatokat komolyabban sújtja. De mivel a biztosítók portfóliójának nagyobb része „értékesítési céllal” kategóriában szerepel, a veszteségek zöme csak a társaságok részvénytőkéjében jelentkezik. Ebben az értelemben a legnagyobb veszteségeket elszenvedő vállalatok szintén holland biztosítók: például az AEGON (-60 százalék) és az ING (-53 százalék). Mindössze egyetlen társaság tudott beszámolni tőkéjének gyarapodásáról, ez pedig a Vienna Insurance Group” – mondta Christoph Schultes, az Erste Group biztosítási elemzője.

Forrás
Erste Bank Hungary Nyrt.