|
 Kelet-Közép-Európa értékalapú terep marad, amelyhez józan növekedési adatok társulnak. A piacokat a befektetői hangulat vezérli továbbra is, ám megkezdődött a kelet-közép-európai és a súlyosan eladósodott államok közti különbségek felismerése. A kelet-közép-európai befektetők kockázatéhsége csökken, azok a részvények keresettek, amelyek célárfolyamában nagy ugrás várható.
A legfontosabb befektetői kérdés pillanatnyilag az, hogy benne van-e a pakliban a dupla bukás lehetősége. Az Erste Group elemzői szerint ettől nem kell tartani, ugyanakkor rámutatnak, hogy a régiós piacokat jellemző kockázatok még nem múltak el. A piacok továbbra is rendkívül idegesek, a múltbéli tapasztalat szerint pedig időbe telik mire a fundamentumok javulása itt is visszatükröződik. Az árazások és a kilátások pillanatnyilag értékalapú terepnek mutatják Kelet-Közép-Európát. Míg világszerte számos ország a 22-es csapdájában vergődik – államadósság csökkentés a gazdasági növekedés visszafojtása nélkül – addig Kelet-Közép-Európa abban a kényelmes helyzetben van, hogy nem kell növekvő államadóssággal megbirkóznia. A növekedési görbék mindenütt laposodni látszanak, ami teljesen természetes a megélénkülés elején bekövetkezett izmos növekedés után. Mindazonáltal, az emelkedési ütemek még ésszerű szinteken mozognak annak ellenére, hogy stabilizálódnak vagy éppen csökkennek.
A jelenlegi környezetben szemmel láthatóan a befektetői hangulat irányítja a piacokat, amelynek következtében a reakciók vélhetően jóval erősebbek, mint amiket a fundamentumok indokolnának. A túlzott reakciók vezérlik a piacokat a lefele és a felfelé mutató trendben egyaránt. – „A jó hír azonban az, hogy a piacok közti különbség elkezdtett megmutatkozni egy olyan időszak után, amikor a kelet-közép-európai országok a súlyos államadóssággal rendelkező PIIGS államokkal való túlzó összehasonlítás nyomán komoly letörést szenvedtek el. Ezzel ugyan még nem lábalunk ki a pillanatnyilag fennálló hangulati csapdából, de legalább a megfelelő irányba tett lépésnek értékelhető, amelynek végén az ocsú elválik a búzától” – jelentette ki Henning Esskuchen, az Erste Group Kelet-közép-európai Tőkepiaci Elemzések osztályának társvezetője.
A második negyedévben a befektetők a kelet-közép-európai régióban érezhetően lecsökkentették kockázatos részvénypozícióikat, mivel a nagy kockázatú papírok és az alacsony kapitalizációjú részvények alulteljesítővé váltak. Az árfolyamlendületi tényező tanúsága szerint ezek főként olyan részvények voltak, amelyek a korábbi hónapokban erőteljesen emelkedtek. Ezzel szemben a nagy árbevétellel és növekvő profitadatokról beszámoló társaságok továbbra is túlteljesítők maradtak. A második félidőben a leginkább árfelhajtó tényezőt ismét a részvényajánlások jelentették, a célárfolyamban nagy ugrást ígérő részvények teljesítettek a legjobban (13 százalékos emelkedés), míg a vétel-eladás összehasonlítás alulteljesítő lett (4 százalékos csökkenéssel).
Kelet-Közép-Európa jóval a nyugati piacok alatt forog: 22 százalékos diszkont jelentkezik az árazásban a kötvényhozamokhoz viszonyítva (Ausztria vezet 30 százalékos diszkonttal). A PIIGS-államok 2011-re és 2012-re már kedvezőbb szorzókkal jelentkeznek, de az Erste elemzői kockázatot látnak az megjelentetett növekedési rátákban (annak ellenére, hogy nyomott szintekről történne az emelkedés). A hosszabb időtávokon Latin-Amerika a gyenge növekedési előrejelzések miatt nem áll jól Kelet-Közép-Európával szemben, és Ázsia is prémiummal forog a térséghez képest, míg a 2011 és 2012 közti árazásban mutatkozó változás nem tűnik lélegzetelállítónak.
Kilátások
Miként az utóbbi tőzsdei nagy talpraállások esetében, például Európában 2003 és 2005 között, most is a nagy kockázatokat hordozó részvények kezdeti túlteljesítése (volatilitás, béta, áttételezés) után a növekedési részvények és a korábban átlagosnál jobb becsléseken emelkedő társaságok papírjai váltak túlteljesítővé. A következő időszakot tekintve az Erste Group elemzői szerint a befektetők azokat a részvényeket fogják keresni, amelyek célárfolyama nagyot emelkedhet. (Ez a tényező jórészt olyan részvényeket takar, amelyek alacsony árazással, viszont növekedési potenciállal rendelkeznek).
Országallokáció
Teljesítmény (euróban)
*3Q 2010 = háromhavi teljesítmény 2010, június 30-iki záróárfolyammal; Forrás adatszolgáltató partnerek, Erste Group elemzések
• Ausztria – semleges, alulsúlyozás A mechanikus értékelési modell az árazást és a növekedést jelzi a legjelentősebb negatívumnak. Nem osztjuk ezt a nézetet, hiszen a kötvényhozamokhoz viszonyított értékeltségi szint 30 százalékos alulárazottságot jelez, az eredményjóslatok felülvizsgálata pedig felgyorsult az utóbbi időben.
• Lengyelország – stabilan semleges. Az Erste Group allokációs modellje a piacméretet jelöli meg a lengyel tőzsde javára írható legnagyobb előnynek, ugyanakkor az árazás inkább negatív megtérülési várakozásokat generál. A konszenzus alapján azonban a jelzett értékeltségek azt mutatják, hogy a WIG-20 tőzsdeindex mintegy 14 százalékos mértékben alulértékelt. Lengyelország nem mutat túl meggyőző képet az árfolyamnövekedés tekintetében sem, ugyanakkor az emelkedésre vonatkozó adat ésszerűnek tekinthető. Mivel a belföldi befektetők visszatértek a piacra és a külföldi tőkealapokban Lengyelország súlyozása növekedett, az elemzők javítanak az előrejelzésükön.
• Magyarország – halványan semleges. Az árfolyamemelkedés a várt pozitív megtérülések hajtóereje, és a piac mérete jelenti a legnagyobb visszahúzó erőt. Ugyanakkor a budapesti börze likviditása javuló képet mutat. Az árazás valamelyest vonzó marad, habár a magyar piac eddig még meglehetősen hatékonyan árazta be a talpra állásra vonatkozó várakozásokat. Az enyhén romló nyereségvárakozások és például a bankadóval kapcsolatos kérdések nyomán kialakult kedvezőtlenebb kép a várakozások szerint visszafogja a piacot.
• Csehország – semleges. A modell szerint az emelkedés jelenti a legnagyobb vonzerőt, ugyanakkor a likviditás negatívumként merül fel. Az árazás meglehetősen vonzó, a második helyezett ebben a tekintetben Ausztria mögött. Az emelkedés üteme megfelelőnek tetszik, ám a profitvárakozási felülvizsgálatok már nem festenek annyira rózsás képet.
• Délkelet-Európa – semleges/alulsúlyozott. Habár a piacméret jelenti az allokációs modell leginkább pozitív tényezőjét, ez az állítás csak akkor igaz, ha azt feltételezzük, hogy a nagyobb likviditás nagyobb árhatással jár. A historikus átlaghoz képest az árazás nem túl meggyőző. A legnagyobb kockázat a makrogazdasági oldalon jelentkezik, mivel a régiónak ezen piacai utolsónak kászálódnak ki a recesszióból.
• Törökország, Oroszország – mindkettő túlsúlyozás. A régió két legnagyobb piaca a várakozások szerint a rivaldafényben marad. Törökországot még jobban is preferálnánk, mint Oroszországot, tekintve, hogy utóbbi jobban függ a nyersanyagoktól. Igaz, Törökország nem mutat olyan vonzó árazást, mint az orosz piac, és némi politikai feszültség sem elképzelhetetlen. Mindezek ellenére úgy döntöttünk, hogy felülbíráljuk a tiszta modell eredményét és Oroszországot túlsúlyozásra javasoljuk.
Országallokációs javaslat
Source: Erste Group Research
Forrás: Az Erste Group elemzése a régió részvénypiacairól
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partnerkeresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, ahol a gyakorlatban próbálhatja ki a vállalat-gazdaságtani ismereteit. A magyar gazdaság, a vidékfejlesztés, a leader közösségek, az erőforrás gazdálkodás, az informatika, a marketing és a világgazdaság fő hírei.
|
