Legfrissebb jelentésében a hivatal 17,3 százalékról 10,8 százalékra változtatta a beruházások első negyedévi növekedési ütemét.
Az előző negyedévhez mérve a beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,2 százalékkal nőtt.

A beruházások értéke 1852 milliárd forintot tett ki a második negyedévben, 591 milliárddal volt több az első negyedévinél és 640 milliárd forinttal az egy évvel korábbinál.
A beruházási teljesítményérték 54 százalékát képviselő építési beruházások volumene 15,3, a 45 százalékos súlyú gép- és berendezés beruházásoké 15,9 százalékkal nőtt.
A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10,1, a 15 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 44,1 százalékkal bővült a fejlesztések volumene.
A nemzetgazdasági beruházások negyedét képviselő feldolgozóipar fejlesztései 3,2 százalékkal nőttek az előző negyedévi 3,8 százalékos visszaesés után. A legnagyobb növekedést  a villamos berendezések gyártásában mérte a KSH. Kiemelkedő emelkedés volt a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén is. A járműgyártás beruházásai - amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek több mint ötödét tették ki - csökkentek.
Az építőipari gazdasági szervezetek a gazdasági konjunktúra hatására 29,3 százalékkal növelték tárgyieszköz-fejlesztéseiket.
Az energiaiparban mért 66,6 százalékos növekedésben naperőművek telepítése is szerepet játszott.
A mezőgazdaságban 1,5 százalékkal kevesebb beruházás valósult meg, mint a tavalyi második negyedévben, és az első félévben is 1,7 százalékkal elmaradtak a tavalyi 28,7 százalékos emelkedést mutató magas bázistól.
A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (21,9 százalékkal), elsősorban a folytatódó út-, autópálya-, vasútépítések és felújítások következtében, emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási volumene 7,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásépítések és felújítások folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, raktárak stb.) történő befektetések is növekedtek.
A kereskedelem, gépjárműjavításban 9,7 százalékkal  folytatódott a beruházási teljesítmény növekedése, a kiskereskedelmi üzletek mellett a nagykereskedelmi hálózatok és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a szállodaépítések és felújítások - a korábbi időszakokhoz hasonlóan - ismét hozzájárultak a beruházási teljesítmény 20,8 százalékos növekedéséhez.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházásainak 65,8 százalékos bővülésében informatikai eszközök beszerzése volt meghatározó.
A költségvetési szektorban - elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében - a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, illetve a központi közigazgatás területén megvalósult beruházások 75,5 százalékkal haladták meg az egy ével korábbiakat. Az oktatásban - főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt - 23,0 százalékkal nőtt a beruházások volumene. A humán-egészségügyi, szociális ellátásban - elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő, alacsonyabb volumenű invesztíciók miatt - 1,5 százalékkal mérséklődtek a fejlesztések. A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén a beruházások 21,1 százalékos emelkedését továbbra is a versenysporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyprojektek okozták - közölte a KSH.
A második negyedévről kiadott jelentésében a KSH felülvizsgálta az előző öt negyedév beruházási adatait. A tavalyi első negyedévben az eddig ismert 34,1 százalék helyett 29,1 százalékosra rontotta az éves összevetésű növekedés ütemét, a második negyedévit pedig 26,8 százalékról 22,2 százalékosra. Ezzel a tavalyi első félévben 25,0 százalékkal nőttek a beruházások, 0,4 százalékponttal lassabban a felülvizsgálat előtt ismert mutatónál. A harmadik és különösen a negyedik negyedévben felfelé korrigálta a mutatót a felülvizsgálat: a harmadik negyedévben 18,3 százalékról 18,8 százalékra, a negyedik negyedévben pedig 10,4 százalékponttal 14,4 százalékosról 24,8 százalékosra emelkedett a növekedés. A tavalyi egész évben így 23,3 százalékkal nőttek a beruházások 6,6 százalékponttal jobban, mint a revízió előtt ismert 16,7 százalék.

Forrás: MTI