A nyári hónapokra visszatért az építőipar az eddigi robusztus növekedéshez, amit a részben uniós forrásokon alapuló infrastrukturális fejlesztések, út- és vasútépítés táplált - kommentálták piaci elemzők az építőipar augusztusi teljesítményéről megjelent KSH-jelentést.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH legfrissebb adatai szerint augusztusban 24,4 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz mérve. Az épületek építésének volumene 10,1, az egyéb építményeké 46,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek hangsúlyozta: az augusztusi adatok megerősítik az eddigi trendeket. A részben uniós forrásokon alapuló infrastrukturális fejlesztések, út-, vasút- és közműépítések mellett a lakásépítések és a kereskedelmi ingatlanok fejlesztése húzza az építőipart.  A vezető elemző kitért arra is, hogy az épületépítéseknél a hó végi szerződésállomány növekedési üteme idén május óta, az egyéb építményeknél tavaly december óta csökken.
Fontosnak mondta, hogy eleve nagyon magasak a bázisértékek, ezeket felülmúlni csak komoly többletkapacitásokkal lehet. A szakember szerint rövid távon persze jó, ha jelentős kapacitások épülnek ki, de középtávon már növeli annak a kockázatát, hogy egy esetleges lassulásnál kapacitástöbblet alakuljon ki, ami leépítésekhez vezethet - figyelmeztetett a K&H Bank szakértője.
Németh Dávid szerint az építőipar idén 20 százalék körüli vagy azt egy kicsit meghaladó növekedést érhet el.

Horváth András, a Takarékbank elemzője rámutatott, hogy a nyári hónapokra visszatért az építőipar az eddigi robosztus bővüléséhez és a következő másfél évben ez az ütem még fokozódhat. Ezt követően viszont jelentős lassulásra lehet számítani a lakásépítéseknél, mivel a kedvezményes áfa  2019 utáni visszaemelése jelentős érvágás lesz. 2018-ban 20 százalék fölötti éves építőipari növekedésre számítanak a Takarékbank szakértői, míg 2019-ben a jelenlegi kilátások alapján szintén robusztus, 15 százalék körüli lehet a bővülés. A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma, annak ellenére, hogy az építőiparban foglalkoztatottak létszáma történelmi csúcson áll,  ennek a bővülésnek a jelentős része azonban képzetlen munkaerőből áll, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését.
Horváth András az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) legfrissebb adataira hivatkozva úgy ítélte meg,  Magyarország átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. Több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van ugyanis kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. A fejlesztés alatt álló ingatlanok 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés.

Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója az MTI-hez eljuttatott kommentárjában tévhitnek nevezte, hogy az újlakás építések megugrása okolható a kivitelezési költségek számottevő emelkedéséért, azon belül is az alapanyagok drágulásáért és a munkaerőköltségek növekedéséért. Szerinte egyértelmű, hogy a költségemelkedést más szektorok beruházásai húzzák, mivel az építőiparon belül a lakásszektor aránya kevesebb mint 16 százalék.  A tervezett áfaemelés éppen ezért elenyésző kapacitást fog felszabadítani, azt is döntően csak 2020 végétől.
A másik félreértés a vezérigazgató szerint az, hogy az újlakásárak emelkedése a piacon uralkodó túlkereslettel magyarázható. Szerinte ezt  cáfolja, hogy 2017-ben Budapesten szinte folyamatosan mintegy 8000 új lakást kínáltak a piacon, de az év folyamán hasonló volument értékesítettek a fejlesztők is. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan 12 hónap keresletének megfelelő lakáskínálat volt a piacon, vagyis a keresleti és a kínálati oldal egyensúlyban volt. Túlkeresletről akkor beszélhetnénk, ha ez a mutató folyamatosan 6-7 hónap alatt lenne. A drágulást egyértelműen a költségek növekedése okozza - mutatott rá.

Mivel ez a költségoldali nyomás továbbra sem enyhül, a négyzetméterárak emelkedése is folytatódik. Nagy mértékben tovább erősítheti a drágulást, ha a kedvezményes áfát 2020-tól újra a normál kulcs váltja fel. A 27 százalékos kulcs visszaállítása a jelenlegi átlagosan 750 ezer forintos budapesti újlakás-négyzetméterárat egy csapásra 1 millió forint fölé emeli - vélte.

Forrás: MTI