A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a világgazdasági növekedés jövőre várhatóan meredeken, 2,2 százalékra lassul, a júniusi 2,8 százalékos előrejelzéshez képest, szemben a 2022-re prognosztizált 3,0 százalékos növekedéssel.

A párizsi székhelyű szervezet szerint az ukrajnai háború miatti energiaellátási zavarok, valamint a monetáris politika általános szigorítása szerte a világon gyengíti a gazdasági növekedési kilátásokat, mivel az infláció emiatt a vártnál hosszabb ideig magas marad.

A növekedési ütem lassulásával a világgazdaság 2023-as bruttó hazai terméke 2,8 ezer milliárd dollár értékteremtéstől esik el, ami nagyjából megfelel Franciaország bruttó hazai termékének - írja az OECD elemzése.

Az euróövezet GDP-növekedése az idei 3,1 százalékról 2023-ban mindössze 0,3 százalékra mérséklődik, szemben a júniusi 1,6 százalékos növekedésről tett előrejelzéssel.

Németország orosz gázellátástól erősen függő gazdasága pedig 0,7 százalékkal zsugorodik, szemben a júniusi prognózisban tett 1,7 százalékos GDP-növekedési előrejelzéssel. Az idei német növekedés 1,2 százalék lehet.

Az Egyesült Államok gazdasága jövőre csak 0,5 százalékkal növekszik, míg júniusban 1,2 százalékot jelzett az OECD. Az amerikai gazdaság az idén 1,5 százalékkal nő, szemben a 2,5 százalékos júniusi prognózissal.

Kína bruttó hazai terméke az OECD szerint 2023-ban 4,7 százalékkal nő, kissé lassabb ütemben a júniusi 4,9 százalékos előrejelzésnél, de jóval meghaladva a világjárványhoz kapcsolódó lezárások miatt az idén várható 3,2 százalékot. A júniusi prognózisban még 4,4 százalékos kínai GDP-növekedést várt az OECD.

Az inflációs nyomás szinte mindenhol túlmutat majd az élelmiszereken és az energián, a vállalkozások pedig a gazdaság egészében át fogják hárítani a fogyasztókra a magasabb energia-, szállítási és munkaerőköltségeket. A szélesebb körű inflációs nyomás már 2022 elején is érzékelhető volt az Egyesült Államokban, de most már az euróövezetben is megfigyelhető, és kisebb mértékben Japánban is - írja az OECD.

A nagy központi bankok által végrehajtott monetáris szigorítás egyre inkább éreztetni fogja a hatását, az infláció pedig a legtöbb nagy gazdaságban a folyó negyedévben már tetőzni fog. A negyedik negyedévben és 2023-ban a legtöbb G20-országban az infláció már csökkenni fog. Az éves infláció 2023-ban azonban ezzel együtt is szinte mindenhol jóval a központi banki célok felett marad.

Növekedési kockázatot elsősorban az energiaellátás alakulása, az Európában kieső orosz energiahordozó-szállítások pótlása támaszt az OECD megítélése szerint. Az ellátási hiány jelentősen növekedhet, ha az orosz szállítások kiváltására szánt tételek Európai Unión kívülről nem valósulnak meg a várakozásoknak megfelelően, vagy ha a hideg tél miatt nagyobb lesz a gáz iránti kereslet.

A kínálat megfelelő diverzifikálása és a kereslet szabályozott csökkentése nélkül a hiány felhajtaná a globális energiaárakat, megingatná az üzleti bizalmat és a pénzügyi kondíciókat, valamint a vállalkozások számára a gázfelhasználás átmeneti korlátozását tenné szükségessé. Ilyen sokkok együttesen több mint 1,5 százalékponttal csökkenthetik az európai gazdaságok növekedését 2023-ban, és több mint 1,5 százalékponttal növelhetik az inflációt.

Egy ilyen fogatókönyv számos európai országot recesszióba taszítana 2023-ban. Globális szinten pedig az infláció 2023-ban valamivel több mint fél százalékponttal emelkedne, a GDP-növekedés pedig valamivel kevesebb mint fél százalékponttal csökkenne.

https://www.oecd.org/economic-outlook/september-2022/#global-outlook

Forrás: MTI