|
2008. augusztus 03. vasárnap, 22:45 |
Mennyiért gondolkodik egy órát a kreatívigazgató?
Mennyit ér egy produkciós egyórás telefonálgatása? Kiszámolta az egyes ügynökségi munkaterületekre vonatkozó átlagos árképzési értékeket a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének ATL-szekciója, hogy informálja a megbízókat, legális foglalkoztatás és adózás mellett mennyit ér az ügynökségi szakemberek munkája.
Árképzési átlagos értékeket határozott meg a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) ATL-szekciója. A lista összeállításában a szervezet a Megyer Örs vezette Megyer Consultinggal dolgozott együtt.
A lista később kiegészül majd egy kampányköltségeket taglaló összeállítással is, amelyből az derül majd ki, hogy mennyibe kerül egy átlagos kampány, azon belül pedig az egyes kampányelemek mennyit érnek. A MAKSZ hasonló adatsort tervez nyilvánosságra hozni a médiaügynökségi árakról is.
Tovább a teljes cikkhez →
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
|
|
Bővebben...
|
|
2008. július 03. csütörtök, 06:10 |
Nem figyelnek oda a dolgozók valódi igényeire
Egy német tanulmány szerint a vállalatok nincsenek felkészülve a tehetségekért folytatott harcra, mivel nem tudják jól kihasználni a motivációs lehetőségeket. A munkáltatók ráadásul ma még sokszor nagyobb energiát fektetnek a munkaerő-toborzásba, mint a meglévő alkalmazottak megtartására.
A munkaadók csak ritkán gondolkoznak el azon, hogy mi az oka az állások megüresedésének vagy a kiugróan magas hiányzási, megbetegedési arányoknak.
Nem egyszerűen a fizetésről vagy a munkahelyi körülményekről van szó. A jó fizetés és a kellemes környezet szükséges feltétele ugyan a munkavállalói elégedettségnek, de nem motiváló tényezők. Az a probléma, hogy a legtöbb munkakör nem ad teret a munkavállalóknak saját kezdeményezéseik és ötleteik megvalósítására, ezért nem alkalmas ambícióik növelésére. A vállalatoknak tudomásul kell venniük, hogy ma már az alkalmazottak nem hálásak pusztán azért, mert munkahelyük van. Kezdettől fogva egyértelmű vízióra van szükség a vállalat küldetéséről, és el kell érni, hogy az alkalmazottak is higgyenek benne. Tulajdonképpen ez a motiválás lényege.
Nem figyelnek oda a dolgozók valódi igényeire, és meg vannak győződve arról, hogy a szolgálati kocsi, a magas fizetés, céges telefon kárpótolja az egyre több munkát.
Tovább a teljes cikkhez →
document.write('XXX') |
|
Bővebben...
|
|
|
2008. június 25. szerda, 06:10 |
|
Biztos kereseti forrás: bank vezérigazgatói széke
Magyarországon átlagosan 12-46 százalékkal keres többet egy férfi, mint egy női munkavállaló. Legrosszabbul a takarítók, a benzinkutasok, a vagyonőrök, a legjobban az account menedzserek, vezérigazgatók keresnek. A banki szektor továbbra is, az egészségügy és oktatás továbbra sem kiemelt bérezésű. A munkába járás költségeit a dolgozók 26-28 százalékának téríti meg munkáltatója, ingyenes italt pedig 17-19 százalékuk kap, derül ki a merces.hu felméréséből.
A több tényezőre kiterjedő kutatás eredményeiből megtudhatjuk: a munkavállalók jövedelme továbbra is Budapesten a legmagasabb: a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan havi bruttó 141 ezer forintot, az érettségizettek 174 ezret, a főiskolai diplomával rendelkezők 299 ezret, míg az egyetemet végzettek 363 ezret keresnek. Ugyanezek az adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: 95 ezer, 132 ezer, 185 ezer és 257 ezer forint.
Tovább a teljes cikkhez →
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
2008. június 02. hétfő, 06:30 |
|
0,9 százalékos fejlődés
Az üzleti szférában közel az első negyedévben mintegy 2 két százalékos reálkereset-emelkedés volt. A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az év egészében a tavalyi 1,3% után 2,5-3%-os, de a második félévben már 3,5% körüli növekedés várható.
A magyar gazdaság 2008. I. negyedévében összehasonlítható adatok alapján az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,9%-kal fejlődött. Ez nagyon alacsony ütem, de megfelel a vártnak és valamivel gyorsabb a 2007. véginél. Az ipari termelés és a kivitel dinamikusan nő, az építőipar és a kiskereskedelem visszaesése pedig lassult. A teherszállítás teljesítményének növekedése érezhetően mérsékeltebb lett, a személyszállításé viszont kissé gyorsult. A beruházások 4,8%-os visszaesése alapvetően az állami fejlesztések visszafogásának következménye, a mezőgazdasági, kereskedelmi és szállodai beruházások – igaz, alacsony bázishoz képest – 20-50%-kal bővültek.
Az év egészében a tavalyi 1,3% után 2,5-3%-os, de a második félévben már 3,5% körüli növekedés várható. Ez alapvetően a 2007-ben visszaesést elszenvedő ágazatok stabilizálódásának köszönhető, miközben a növekedés tavalyi fő hordozója – az ipar – még veszthet is lendületéből. A tavalyi rossz termés után már átlagos időjárás esetén is különösen gyors fejlődés várható a mezőgazdaságban. A dinamikát javítani fogja az is, hogy más – tavaly és az év elején még visszaeső ágazatok – így az építőipar, a kereskedelem és a közszolgáltatások – teljesítménye is legalább stagnálni, sőt inkább növekedni fog. Az építőiparban érdemi változás a II. félévtől már erőre kapó EU-támogatású infrastrukturális fejlesztések beindulásától várható. A kereskedelemben a reálkeresetek lassú emelkedése előbb-utóbb a forgalom szerény növekedésében is éreztetni fogja hatását. A közszolgáltatások esetében pedig a tavalyi csökkenés után idén a vizitdíj eltörlése következtében is emelkedő orvos-beteg találkozások száma még növelheti is a kimutatott egészségügyi GDP-t, miközben az oktatás esetében inkább csökkenés valószínű. Mindez még a romló európai konjunktúra következtében lassuló ipari termelés esetén is valószínűvé teszi a növekedési gödörből való kilábalást, ami nemzetközi összehasonlításban az EU átlagánál már gyorsabb, de az új tagállamokénál lassúbb fejlődést jelent.
Az áruforgalmi egyenlegben ez első negyedévben aktívum keletkezett, az év során azonban inkább csak egyensúly várható, mivel a lassan, de élénkülni kezdő beruházási és fogyasztási keresletnek behozatali vonzata lesz. Az államháztartás hiánya az első négy hónapban lényegesen kisebb volt a tavalyinál. Az infláció 2007 decembere óta havi 0,2 százalékponttal (de áprilisban csak 0,1 százalékponttal) lassult. 2008 átlagában 6-6,5%-os, az év végén 5% körüli áremelkedés várható.
Az üzleti szféra bruttó bérnövekedése egyelőre az OÉT által javasolt 5-7,5%-os sáv felső értékénél jóval magasabb, közel 11%-os, ami az első negyedévben kb. 2%-os reálkereset-emelkedést jelentett. A bruttó keresetek emelkedése a tizenharmadik havi fizetés felének tavalyi kifizetését nem számolva a költségvetési szektorban is hasonló. Az év egészében az átlagos reálkeresetek 1%-kal emelkednek, de ezen belül a költségvetési szektorban inkább csak stagnálnak.
A régió kedvezőbb pénzügyi megítélése valamint a magas és többször megemelt jegybanki alapkamat miatt a forint rendkívül erős. Az év során elkerülhetetlen lesz a kamatok csökkentése.
Forrás: GKI
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?
|
|
Bővebben...
|
|
