Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: februárban is folytatódott a dinamikus bérkiáramlás, az összkép továbbra is rendkívül kedvező.
A kedvező folyamat mögött a minimálbér emelése mellett a munkaerőhiány, valamint az állami szférában zajló bérrendezés áll. Átlag felett nőtt a bér az energetika és vízellátás szektorban, valamint a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek területén. A munkaerő iránti igény továbbra is magas, hiszen az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 125,3 ezerrel nőtt a foglalkoztattak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak létszáma 45,1 ezerrel, 142,1 ezerre esett.

A nem enyhülő akut munkaerőhiány, a folytatódó bérrendezések és az állami szféra jutalom-kifizetései a következő hónapokban tovább emelhetik a bérnövekedés ütemét. A legfrissebb hírek alapján a versenyszférában átlagosan 12-13 százalékos béremelésre lehet idén számítani, így idén is elérhető közelségbe kerülhet a kétszámjegyű reálbér-emelkedés - írta az ING vezető elemzője.

Horváth András, a Takarékbank elemzője kiemelte: 2018-ban 10 százalékot elérő éves bérnövekedést várnak a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló jelentős bérrendezései, illetve a 8 és 12 százalékos bérminimum-emelkedés nyomán. Hozzátette: a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,5 százalékra lassult az előző havi 12,8 százalékról, így már látszik, hogy a tavalyi évben elindult jóval erősebb bázis miatt a dinamika kissé lassulhat. Idén a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett közel 7,5 százalékos reálbér növekedés jöhet.
Kitért arra, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben. A szinte minden szektorban zajló bértárgyalások is ezt tükrözik - írta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a jelenlegi kilátások alapján a bruttó és nettó bérek 10 százalékos, a reálbérek 8 százalékos növekedésére számít 2018 egészében. A legfrissebb létszámadatokon látszik a konjunktúra: az iparban például közel 3 százalékkal, az építőiparban pedig több mint 8 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma. A béremelkedésben továbbra is szerepe van a munkaerőhiányból adódó nyomásnak is. Ugyanakkor a következő hónapokban lassulhat a bérdinamika, részben a magas bázisadatok miatt - vélekedett.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője megjegyezte: februárban is lendületes volt a keresetnövekedés, a várakozásokkal nagyjából összhangban. A munkanélküliségi ráta alacsony szintje egyértelműen azt sugallja, hogy a béremelkedés üteme az idei évben is magas maradhat - az sem elképzelhetetlen, hogy egész évben kétszámjegyű lesz - jelezte.
Az Erste vezető elemzője szerint a reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint az erős fogyasztói bizalom is arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz. Becslésük szerint az idén 3,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP.

Forrás: MTI