Szentendre a leginkább „internet intenzív” magyarországi település

Bár a magyar lakosság több mint fele digitálisan írástudónak tekinthető – derül ki a GKIeNET – T-Home – T-Mobile kutatásából – de a közép-magyarországi régiótól távolodva csak a debreceni, a szegedi és a siófoki kistérség éri el a főváros és környékén tapasztalható internet intenzitás szintjét. A települési adatok alapján Szentendre a leginkább „internet intenzív” magyarországi település.

A GKIeNET 2008 végén készített országosan reprezentatív, 2500 fő megkérdezésével történt felmérése szerint a digitálisan írástudók aránya a felnőtt lakosságra vonatkozóan 2008-ban 52% volt, vagyis a magyar felnőtt lakosság több mint fele rendelkezik számítógép-felhasználói tapasztalattal. Rendszeres internet-használónak (legalább heti egy alkalommal internetezőnek) vallotta magát a 18 évesnél idősebb lakosság 40%-a, valamint számítógép-használónak további 14%-a. Az internetezők arányának növekedését a csak számítógépet használók arányának csökkenésével összevetve láthatjuk, hogy az utóbbi 2 évben az internetezők köre nem csak a számítógép-használók táborából bővült, hanem valószínűleg a digitálisan írástudatlanok csoportjából is csatlakoztak néhányan az „internetezők táborába”.

A gazdasági és társadalmi versenyképesség szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy a munkavállalók milyen arányban, illetve milyen mélységben képesek használni az infokommunikációs eszközöket. Az Európai Unió országaiban átlagosan a munkavállalók fele használ napi munkájához számítógépet; az arány 2007-ben Finnországban volt a legmagasabb (70%), a legalacsonyabb pedig Romániában és Bulgáriában (20% és 25%). Magyarország ebben a tekintetben a térség országainál kedvezőtlenebb helyzetben volt: a hazai munkavállalóknak csupán a 35 százaléka használt rendszeresen PC-t a mindennapi munkavégzés során.

Az internet-használat átlagos napi időtartama 2,8 óra. A különböző elérési helyek közül a munkahelyi internetezés teszi ki a legtöbb időt, a gazdaságilag aktív internetezők naponta átlagosan 2,8 órát böngészik a világhálót, míg az otthoni internetezés átlagosan napi 1,9 órát vesz igénybe. A tanulók az iskolákban másfél órát (1,6) interneteznek naponta.

Az életkor az internetezés intenzitása esetében ugyanúgy meghatározó, ahogy a számítógép-használat esetében is. Továbbra is jelentős különbség van az internet használatának mértékében az idősebbek és a fiatalabbak között, ez a differencia hosszútávon várhatóan csökkenni fog. A 18-29 éves korosztály naponta átlagosan 3,9 órát internetezik, a 30-39 éves, a 40-49 éves és az 50-59 éves internet-használó korcsoportok között az internetezés átlagos időtartamát tekintve nincs számottevő eltérés (2,2 óra, 2,3 óra és 2,1 óra naponta), míg a 60 év feletti internetezők naponta átlagosan 1,8 órát böngészik a világhálót.

A dolgozók átlagosan 2,8 órát töltenek internetezéssel, a tanulók másfélszer ennyit (átlagosan napi 4,2 órát), míg a nyugdíjasok ennél lényegesen kevesebbet, átlagosan napi 1,4 órát interneteznek. Az internetezéssel töltött idő a megyeszékhelyen vagy a fővárosban élő internetezők körében 2,9-3,1 óra, míg a városban, községben élők esetében átlagosan 2,6 óra naponta.

Forrás
GKIeNET