A gazdasági tárca új rendelettervezete szerint a kereskedelmi állások jó részének betöltéséhez eltörölné a szakképzettség követelményét.

A szakképzetlen munkaerőt tömegesen alkalmazó hipermarketek előtt egyengetné az utat a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) rendeletmódosítása – állítja a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). A tárcának az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásáról szóló rendelettervezetéből kiderül: a tömegkereskedelmi tevékenységek jó részéhez immár semmiféle szakképesítést sem követelnének meg, így a munkaadók aggály nélkül vehetnek fel bárkit pénztárosnak, pékáru-, zöldség-gyümölcs-, ruházati cikk, könyv-, újság-, papír-írószer- és virágeladónak, sőt piacfelügyelőnek is. A minisztérium mindezt azzal indokolja: e munkakörök betöltéséhez ma már idejétmúlt dolog szakképzettséget megkövetelni.

A szakszervezet szerint ez a kiskereskedelem – jelenleg sem túlságosan magas – kiszolgálási színvonalának romlásához vezetne. Az érdekvédők úgy vélik: a szakképzettség kívánalma alól felmenteni tervezett tevékenységek lefedik a hipermarketekben dolgozók többségének tevékenységi körét, akiknek így az ágazati bérminimumot sem kell majd megfizetni.
A tárca azzal indokolja a képesítéshez kötött kereskedelmi tevékenységek alapos megrostálását, hogy ezáltal "csökkenne az állami szabályozás, nőne a vállalkozási szabadság, és nagyobb teret kapna a piaci önszabályozás".

Az csak sejthető, mekkora szerepet játszhattak ebben a kereskedelmi törvény módosítása körül serénykedő iparági lobbisták. A hipermarketek ugyanis eddig is könnyedén megkerülték a szakképzésre vonatkozó előírásokat azzal, hogy az eladótérben sürgölődő dolgozóikat árufeltöltőknek vagy logisztikai munkatársaknak nevezték. Ugyanakkor a KASZ szerint a kereskedelemben 2007 óta érezhető recesszió közepette az ágazat egyes szereplőinek nagyon is kapóra jöhet a képzettségi követelmények lazítása – erre hivatkozva ugyanis nem kell kifizetniük a szakképzettség után járó minimálbért.

A KASZ főleg a kisebb boltokat tömörítő láncoknál érzékelte, hogy minden lehetséges eszközzel csökkentik a bérköltségeket: egy éven belül 8-10 százalékra becsült leépítést hajtottak végre, illetve akit csak lehetett, részmunkaidőre tettek át.
A rendelettervezet indoklása, amely számos szakképzési előírást idejétmúltnak minősít, nem áll távol a realitástól. „A szuper- és hipermarketek lényegében önkiszolgáló kereskedelmi formában működnek, ahol az eladó feladata jobbára arra korlátozódik, hogy a vevőnek megmutassa, mit hol talál” - magyarázza Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A több tízezer terméket forgalmazó hipermarketek esetében komoly áruismerettel felvértezett eladóról beszélni eleve dőreség, hiszen ezekben az áruházakban is érvényesül a gyártói felelősség elve, ami azt jelenti: a termékről az eladó sem adhat annál több felvilágosítást, mint ami a csomagoláson olvasható.

Az egyes kereskedelmi szakmák megszüntetése (illetve a szakképzettség termékekhez kötése) a távol-keleti feketepiacok pozícióit is erősítheti, amelyek ellen az OKSZ évek óta keresztes hadjáratot vív. Emellett a nagy hipermarketláncok is kapisgálják, hogy számukra is megéri a képzett eladók alkalmazása.

Az ágazatban a legtöbb képzetlen alkalmazottat foglalkoztató hipermarketek ugyanis jóval a hazai kiskerátlag felett fizetnek, ezért elvileg akár szakképzett embereket is felvehetnének. Azonban hiába adnak a multik jellemzően 30-40 százalékkal is magasabb bért dolgozóiknak, mint a kisebb piaci szereplők, náluk évente akár az alkalmazottak 20-40 százaléka is búcsút mond a cégnek – és sokszor az ágazatnak is.
A kérdés ma már jobbára az, honnan lehet egyáltalán képzett munkaerőre szert tenni. A piaci szereplők szerint az iskolarendszerű kiskereskedelmi képzés az utóbbi tizenöt évben nagymértékben leépült, és az oktatási intézményekből kikerülők között is sok a pályaelhagyó. Ha a KASZ aggályai igazolódnak, leépül az adott terület szakmai kultúrája - a piaci szereplők kukába dobhatják az eddigi, oktatás irányába tett kezdeményezéseiket.
Míg a multik jobbára házon belüli, testre szabott tanfolyamaikon képzik a dolgozókat, a kereskedelmi láncok egy része azzal is próbálja észrevétetni magát a piacon, hogy iskolázza a dolgozóit. A CBA például évek óta több száz dolgozója képzését támogatja, illetve az idén a Belvárosi TISZK-re építve saját élelmiszer- és vegyiáru-eladó osztályokat indított, ahol a tanulók tanulmányi eredményüktől függően ösztöndíjat kapnak, és tankönyveiket is a cég vásárolja meg. „Reméljük, hogy a kormányzati törekvés nem akarja elhitetni, hogy ehhez a szakmához nem szükséges a korszerű áru-, kommunikációs és vállalkozási ismeret” - mondták a hazai láncnál.

Forrás:
MaiPiac.hu

www.maipiac.hu