Ki számít fiatal munkavállalónak?

A Munka Törvénykönyve szabályozza a fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezéseket (Mt. 129/A).
A törvény szerint fiatal munkavállaló az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, de munkaviszonyt az iskolai szünet alatt már a 15. életévét betöltött nappali iskolai képzésben részt vevő tanuló is létesíthet.

Diákok szakmai gyakorlata

A szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján a szakmai gyakorlatuk idején megillető juttatás, ha a minimálbér 50 százalékát meghaladja, akkor a feletti rész már egyéb jövedelemnek minősül, s adókötelessé válik. Ha a szakmai gyakorlat idejére az 50 százalékos mértéket nem haladja meg a díjazás (szerződés nélkül 20 százalékát), akkor az adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, azaz a rá eső adót nem kell megfizetni. Ilyen esetben a diáknak adóbevallást sem kell benyújtania, s adóbefizetése sem keletkezik. Kivéve, ha a magánszemélynek ezen felül egyéb más jellegű jövedelme is volt, mert akkor a szabályok szerint bevallást kell benyújtania. Mivel az adóterhet viselő járandóság mellett szerzett egyéb jövedelem ráépül az előbbire, így adófizetési kötelezettsége is keletkezhet a diáknak.

A felsőoktatásról szóló törvény szerint az egyetemi hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető.  Így a munkát végző személy biztosított a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra is, azaz a hallgató részére kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a járulékokat. A hallgatói munkadíj után a 29 százalék társadalombiztosítási és a 9, 5 százalék nyugdíjjárulékot, 6 százalék egészségbiztosítási járulékot is fizetni kell.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján elszámolt bruttó illetmény után 3 százalék munkaadói járulékot és a munkavállalótól levont 1, 5 százalék munkavállalói járulékot fizet be a költségvetésbe.

A szakmai gyakorlat megszervezésére a gazdálkodási szervezet megállapodást köthet a felsőfokú intézménnyel, s akkor azt a felsőfokú intézmény fizeti ki. A szakmai gyakorlat alatt a hallgatónak fizetett munkadíj legalább a minimálbér 15 százaléka hetente. Így a gyakorlati képzés idejére fizetett juttatás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része adóterhet viselő járandóságnak számít.

Kérdése van a cikkhez? Írja meg az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!



Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →