A negyvenöt év feletti korosztály egyre erősebben ragaszkodik meglévő munkahelyéhez. Ennek az az oka, hogy félnek: ha elvesztik az állásukat, egyre kevésbé lesznek kelendőek a hazai munkaerőpiacon, külföldi munkáról pedig álmodni sem mernek. A koruk miatt sokszor ők az elsők, akiktől megválik a válságban lévő cég, azt azonban nem tudják, hogy nyugodtan perelhetnék a diszkrimináló munkaadót.

A legrosszabb a 45-49 év közötti munkavállalók helyzete, hiszen ha elveszítik a munkájukat, nagy bajba kerülhetnek: a nyugdíj még messze van, állást pedig nehezen találnak. A náluk néhány évvel idősebbeket a munkáltatók gyakran előrehozott vagy korengedményes nyugdíjba küldik, ha leépítésre kényszerülnek.

Húsz-harminc évvel ezelőtt, ha valaki elvégzett egy iskolát, elhelyezkedett, akkor általában nem kellett tovább képeznie magát, egész életében ugyanazt dolgozhatta. Ma azonban ez már nem oldható meg, állandóan fejlődniük kell a dolgozóknak. Felértékelődött az élethosszig tartó tanulás, amelyet uniós irányelvek is alátámasztanak, népszerűsítenek. Az idősebbeket nehezebb rávenni arra, hogy elkezdjenek egy tanfolyamot, vagy átképezzék magukat. Pedig nemcsak az életkor, de a többi korosztályhoz képest az arányaiban alacsonyabb iskolázottság, illetve a hiányzó ismeretek is csökkentik a munkaerő-piaci esélyeiket. A 45 év alattiak például sokkal „jobb viszonyban” vannak a számítógépekkel, mint az idősebbek, akik közül sokan annyira idegenkednek az informatikától, hogy legszívesebben be sem kapcsolnák a gépet – derült ki a GKIeNet egy korábbi kutatásából.

A nyelvtudás hiánya is gyakori probléma: a Workania állásportál 90 ezer idősebb álláskereső adatait vizsgálva megállapította, hogy a korosztály alig több mint fele beszél angolul, németül kevesebb mint egyharmaduk, franciául viszont mindössze 3 százalékuk.
Ezek mellett sokszor olyan vélt hátrányok is bénítják az idősebb álláskeresőket, amelyek miatt eleve a vesztes mezőnyben érzik magukat egy-egy státuszért folytatott „versenyben”. Az önbizalomhiány visszavetheti egy interjún az idősebb jelentkező teljesítményét, illetve az is, hogy túlságosan szerény. Az idősebbek nem akarják dicsérni magukat, hiába rendkívül jó szakemberek – tudta meg az FN.hu Kiss Gabriellától, Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ humánszolgáltatási osztályának keretében működő Álláskereső Klub vezetőjétől.

Veszélyeztetett munkavállalók

A Workania munkatársai legutóbbi kutatásukban azt vizsgálták, hogy a válság milyen hatással volt a korosztály munkalehetőségeire. Kiderült: egy év alatt több mint 41 százalékkal nőtt az álláskeresők száma ebből a korcsoportból: a munkanélküli férfiak a felével, a nők viszont „csak” a harmadával lettek többen. A munkaerő-piaci helyzet igazi vesztesei a fiatalok és az 50 felettiek. A gazdaság beindulásával vélhetően először a középkorúak találnak először munkát, csak utánuk jöhetnek a náluk fiatalabbak vagy idősebbek – mondta Adler Judit, a GKI kutatásvezetője korábban az FN.hu-nak.

Elöregedünk, elfogyunk

A KSH adatai szerint a dolgozó idősek létszáma 2006-ig folyamatosan emel- kedett, 2008-tól viszont csökkenni kezdett. Egy, a Világbank megbízásából készült tanulmány szerint Kelet-Európa népessége elfogy, elöregedik: 2025-re Magyarország lakossága csaknem 8 százalékkal lesz kevesebb, a 65 év felettiek száma pedig 40 százalékkal nő. Az 55 és 64 év közötti magyaroknak ma is csak a harmada dolgozik, 20 százalékkal kevesebben, mint az OECD-országok átlaga. 2020-ra előrelátha- tólag majdnem 600 ezerrel csökken Magyarországon a munkaképes korú népesség (15–64 év), ami azt jelenti, hogy három százalékkal lesz kevesebb a potenciális munkaerőnk.

Az Európai Unió rendelkezései szerint az idősebb munkavállalók hátrányos helyzetűnek minősülnek. A magyar esélyegyenlőségi törvény szerint is a védett tulajdonsággal rendelkező embereknek számítanak: többek között az életkor alapján sem szabad diszkriminálni. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) szerint a faji, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozáson kívül a leggyakrabban diszkriminációnak kitett csoportok a fogyatékkal élők, a nők, a melegek, a szegények, illetve munkaerő-piaci szempontból az idősebb dolgozók.
Az elbocsátottak általában nem ismerik a jogaikat, vagy nem tudják, hogy hová fordulhatnak a panaszukkal. Az egyenlő bánásmód megsértését jelenthetik a NEKI-nek, de perelhetnek is munkaügyi bíróságon. Amennyiben a hátrányos megkülönböztetés következtében a munkaviszony megszűnt, a dolgozó kérheti a korábbi munkakörébe történő visszahelyezését, ám ha erre nem tart igényt, a bíróság 2-12 havi bérnek megfelelő kártérítés megfizetésére kötelezi a munkáltatót, ezen túlmenően meg kell téríteni az elmaradt fizetését is.

A cikk teljes terjedelmében az alábbi oldalon érhető el:
http://www.fn.hu/allas/20090805/45_ev_feletti_kutyanak/

Forrás:
FN - FigyelőNet

www.fn.hu