A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 2009. április 28-án, a Magyar Tudományos Akadémián rendezte meg a „Corvinus Innovációmenedzsment” című konferenciasorozatának második rendezvényét „Felsőoktatás és innováció” címmel. A tanácskozás alaptémája a felsőoktatás és az innováció kapcsolata, valamint annak kibontása volt, hogy miként tudnak a felsőoktatási intézmények alkalmazkodni a változó világhoz, miként tudnak innovatívak lenni az ágazatban.

Kis Norbert, rektorhelyettes Mészáros Tamás, rektor képviseletében elmondott megnyitója után Kovács István Vilmos, az OECD innovációra vonatkozó megközelítését mutatta be. Célként emelte ki az innovációs stratégia elkészítését a felsőoktatás számára is, amely többek között feltérképezi és javíthatóvá teszi az innováció rendszerkörnyezetét, összekapcsolja az erőfeszítéseket, lendületet ad az innovatív megoldásoknak, valamint segítheti a változásokhoz való alkalmazkodást, segít gazdálkodni az innovációs erőforrásokkal.

A konferencia további részében az üzleti szféra és a felsőoktatás kapcsolatán keresztül lehetett megismerni a debreceni és a szegedi modellt, Fésüs László és Szabó Gábor, rektorok előadásában. A két hasonló, mégis eltérő adottságokkal rendelkező egyetem és környezete számos előrelépést tett és eredményt mutathat fel az innovációval foglalkozó szervezeti egységek létrehozásában, a vállalkozások alapításában (spin off stb.), infrastrukturális fejlesztésekben.

A rendezvény második részében Hrubos Ildikó (BCE) a vállalkozói egyetem és innovatív egyetem kritériumait mutatta be. Álláspontja szerint erős és professzionális menedzsment kiépítése, különböző jellegű forrásokból származó bevételek, erős és stimulált akadémiai hátország jellemzik az ún. vállalkozói egyetemet.

Felkért hozzászólóként Berács József (BCE) és Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, zárták az előadások sorát. Berács József a felsőoktatás nemzetköziesedésének tendenciáira, valamint a 2011-es EU-elnökség lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Szabó Gábor gyakorlati példákon keresztül mutatta be a szabadalmaztatás nehézségeit, financiális és egyéb akadályait, valamint kiemelte az innováció értelmezéséből az eredményesség kritériumát.

A konferenciasorozat első elemét a márciusban megrendezett, nagysikerű „Gyógyszeripar és innováció” című rendezvény képezte; májusban energetika, a tervek szerint ősszel pedig további három témában (közlekedés, agrárium és közigazgatás) kerül sor eszmecserére.


Forrás
Magyar Innovációs Szövetség