A napokban megjelent az agrárkárenyhítési eljárásról szóló miniszteri rendelet, a kormány pedig szerdai ülésén elfogadta a bortörvény módosítását - számolt be Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a mezőgazdaságot érintő lépésekről csütörtökön, a kormányszóvivői tájékoztatón.

Az agrárkárenyhítési eljárásról szóló rendelet lehetővé teszi az elemi károk - aszály, fagy és belvíz - miatt keletkezett gazdálkodói jövedelemkiesés részleges pótlását.

A bortörvény módosítása az európai uniós jogharmonizáció miatt szükséges. A korábban már kidolgozott új borpiaci szabályozás első része a múlt augusztusban hatályba lépett, az idén augusztus elsejével pedig az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés megkülönböztetését is be kell vezetni Magyarországon. Változik a bor forgalomba hozatali járulékának mértéke is, amelyet azért módosítanak, mert több termelő is kifogásolta.

A kárenyhítési rendszert részletezve Gőgös Zoltán emlékeztetett: egy gazdálkodó akkor juthat kárenyhítéshez, ha kára minimum 30 százalékos. A kárenyhítési rendszerbe legkésőbb május 15-ig kell regisztráltatniuk magukat a gazdálkodóknak. A részvétel valamennyi gazdálkodó számára lényegében kötelező, kivéve az őstermelőket. Gőgös Zoltán megjegyezte, az őstermelők számára is megfontolandó a belépés.

A rendszer finanszírozására összességében mintegy ötmilliárd forint áll rendelkezésre.

A bortörvény módosításával kapcsolatban az államtitkár kifejtette: a legfontosabb változás, hogy az uniós szabályok szerint Magyarországon is három borkategória lesz a továbbiakban, az úgynevezett földrajzi jelzés nélküli borok, az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok. A magyar termelőknek legkésőbb 2011-ben kell át kell állniuk a két minőségi borkategóriára, míg a földrajzi jelzés nélküli boroknál már az idén.
A földrajzi jelzés nélküli borok esetében az államtitkár kitért arra, hogy ebben az úgynevezett asztali minőségi kategóriában a továbbiakban megjelölhető az évjárat, 85 százalékos fajtaazonosság esetén pedig a szőlőfajta is feltüntethető a bor címkéjén.

Gőgös Zoltán szólt arról, hogy a forgalomba hozatali járulék összegével kapcsolatban számos termelői kifogás volt az utóbbi időben, ezért ezt a kormány felülvizsgálta és módosította.
A korábbi literenkénti 8 forintos egységes forgalomba hozatali járulék helyett a későbbiekben a földrajzi jelzés nélküli boroknál, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok esetében literenként ötforintos forgalomba hozatali járulékot kell fizetni, míg az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű boroknál 10 forintot. A forgalomba hozatali járulékból befolyt összeg 40 százalékát változatlanul az ellenőrzés finanszírozására, 60 százalékát marketingre lehet költeni.

Az államtitkár újságírói kérdésre válaszolva közölte, Magyarország továbbra is meg kíván egyezni Szlovákiával a tokaji bor névhasználata ügyében, de ha nem sikerül, úgy a tokaji elnevezést csak a magyar borok használhatják a későbbiekben.

Forrás:
Kormáényszóvivői Iroda
MTI